Vissza az agoradebrecen.hu-ra Európai Regionális Fejlesztési Alap

A projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Széchenyi 2020 támogatásával valósult meg.

akadálymentes Akadálymentes verzió L +36 (52) 518-620 agora@agoradebrecen.hu

Heti érdekesség

50. hét

Hallottatok már a Napkirálynőről? Ő nem egy történelmi személyiség volt, hanem egy magyar származású tudósnő. Az Amerikában csak Sun Queenként emlegetett Telkes Mária a napenergia-felhasználás kutatásának úttörője, az első szoláris fűtési rendszerrel működő napház megálmodója volt.
Az éppen 117 évvel ezelőtt született Telkes Máriát 1934-ben a New York Times a 11 legismertebb és legsikeresebb amerikai nő egyikének választotta.

 

49. hét

Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt több mint ezer barlangja ismert, ahol változatos alakú és méretű képződmények, csodás cseppkövek és cseppkőoszlopok alakultak ki. A magyarországi területen fekvő Baradla-barlangot nem csak a túrázni vágyók látogatják, hiszen kiváló akusztikája koncertek megszervezését is lehetővé teszi, sőt, a Béka-barlang jósvafői kijáratát gyógybarlangként is hasznosítják; levegője gyógyír a légúti megbetegedések enyhítésére.
Az Aggteleki-és a Szlovák-karszt barlangjait 1995. december 6-án a Természeti Világörökség részévé nyilvánították.

 

48. hét

Tudjátok-e miből szerezte vagyonát Alfred Nobel, a Nobel-díj alapítója? Mikor osztották ki először a díjat és hány kategóriában? Ki volt az első Nobel-díjas tudósnő és ki a legfiatalabb jelenleg a kitüntetettek közül?
A Nobel-díj alapításának napjához kapcsolódóan összegyűjtöttük a legfontosabb és legérdekesebb információkat a tudományos élet legrangosabb elismeréséről.

 

47. hét

Az egyik legnépszerűbb és legismertebb űreszközről, a Hubble űrtávcsőről bizonyára már mindenki halott. A 2,4 méter átmérőjű speciális távcső 1990-ben jutott ki a világűrbe, azóta számos különleges képet és felfedezést köszönhetünk neki. De vajon honnan kapta a nevét?
Ismerd meg Edwin Hubble amerikai csillagászt, aki lerakta a fizikai kozmológia alapjait!

 

46. hét

1859-ben ezen a héten készült el Jedlik Ányos úgynevezett egysarki villámindítója, amely a dinamó elvén működött. A híres fizikusnak köszönhetjük az első villanymotort, de például a szódavizet is. Az elektromos motor és a dinamó elvének felfedezése utóbb technikatörténeti mérföldkőnek bizonyult. Ezekkel a találmányokkal a villamosság kora, a második ipari forradalom köszöntött be.
Tudj meg többet Jedlik Ányosról!

 

45. hét

A Nobel-díj történetében Marie Curie volt az első nő, aki ezt az óriási elismerést kiérdemelte, és ő az egyetlen tudós, akinek két különböző tudományágban is odaítélték ezt a neves kitüntetést. 1903- ban Henri Becquerellel és férjével, Pierre Curie-vel megosztva kapta meg a fizikai Nobel-díjat a radioaktivitás felfedezéséért, majd 1911-ben kémiai Nobel-díjat vehetett át egyedüliként a rádium és a polónium felfedezéséért.
Marie Skłodowska-Curie, lengyel származású francia fizikus és kémikus, a radioaktivitás úttörő kutatója éppen 150 évvel ezelőtt született.

 

44. hét

1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen gróf Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság létrehozására, melyet a magyar kultúra, tudomány és nyelv gazdagításának, gondozásának céljából alapítottak. A Magyar Tudományos Akadémia elődszervezetének létrejöttére emlékezünk, és a tudományos tevékenység iránt érzett tiszteletünket mutatjuk ki ezen a napon.
November 3-a 1997-óta hivatalosan a Magyar Tudomány Napja.

 

43. hét

1923. október 27-én született Márk Gergely kertészmérnök, hazánk leghíresebb rózsanemesítője, a budatétényi rozárium alapítója, akinek több mint 600 csodás rózsafajtát köszönhetünk. Az „Árpád-házi Szent Erzsébet emléke” nevet viselő rózsáját 2000-ben a Rómában megrendezett nemzetközi rózsaversenyen aranyéremmel díjazták.
Ismerjétek meg a Márk-rózsák „atyját”!

 

42. hét

Az első kiadás a hóviharról szólt és nem volt benne egyetlen fotó sem. Az azóta eltelt évtizedek azonban óriási változást hoztak a National Geographic magazin életében. A National Geographic Társaság ma már nemcsak havilapot működtet, hanem számos más módon is szolgálja a tudományos ismeretterjesztés ügyét.
Mit gondolsz, hány példányban nyomtatták ki a National Geographic magazin első számát?

 

41. hét

Ha október 14-én valakit fekete garbóban, kék farmerben és teniszcipőben látsz, szinte biztos lehetsz benne, hogy Steve Jobs-rajongó. A legendás Apple-vezér halála után civil kezdeményezésre alakult ki ez az emléknap, amikor emberek ezrei öltik magukra Jobs kedvenc ruhadarabjait, tiszteletük jelenként.
Vedd végig velünk Steve Jobs karrierjének állomásait!

 

40. hét

Tudtátok, hogy Assisi Szent Ferenc nemcsak rendalapító szerzetes volt, de őt tartják az állatok és a természet védőszentjének? Már a XIII. században azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülöttünk van, legyen az élő vagy akár élettelen.
Assisi Szent Ferenc nevéhez fűződik Az állatok világnapja is, amelyet a héten ünneplünk.

 

39. hét

63 éve működik a CERN, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, amely ma 22 tagot számlál. Központja a francia-svájci határon, Genftől nem messze helyezkedik el és egyben a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma.
A CERN az 1950-es években az új európai, elsősorban nyugat-európai egység szellemének jelképe lett.

 

38. hét

1519. szeptember 20-án indult el a portugál származású felfedező, Ferdinand Magellán három évig tartó világ körüli hajóútjára. Addig is tucatnyian keresték sikertelenül az Atlanti- és a Csendes-óceán közötti átjárót, amelyet több hónapos keserves kutatás, egy kemény tél, a legénység elégedetlensége miatt kitört zendülések és dezertálások, valamint két hajó elvesztése után talált meg Magellán.
Tudj meg többet az első Föld körüli expedícióról, amellyel bebizonyosodott, hogy a bolygónk gömbölyű!

 

37. hét

Miben különbözik az ózon az életadó oxigéntől? Ózonpajzs vagy ózonlyuk van felettünk? Tudj meg többet a gázról, amely egyszerre nélkülözhetetlen és ártalmas!
Ezen a héten van Az ózon világnapja.

 

36. hét

Korszerű elektromos távközlésről, információátvitelről attól a pillanattól beszélhetünk, hogy Samuel Morse zseniálisan egyszerű és gyakorlatias távíróján leadta első, pontokból és vonásokból álló üzenetét.
Morse 1837. szeptember 4-én mutatta be távíróját a nagyközönségnek a New York-i Egyetemen.

 

35. hét

Mindössze egy évvel a fotográfia megszületése után, 1840-ben készült először Magyarországon nyilvános eseményen fénykép. A Magyar Tudós Társaság tizenegyedik nagygyűlésén Vállas Antal – az eredetileg bölcsészdoktor matematikus, fizikus és földrajztudós – Daguerre eljárásával a Dunát és a Királyi Várat vette fel egy megvilágítás előtt fényérzékennyé tett, ezüstözött rézlemezre. Ennek a napnak az emlékére ünnepeljük augusztus 29-én A magyar fotográfia napját.

 

34. hét

122 évvel ezelőtt született a kalandos életű Almásy László Ede utazó, Afrika-kutató, felfedező, akiről Az angol beteg című, Oscar-díjas játékfilm címszereplőjét mintázták.
Tudtad, hogy Almásy a Szahara számos felderítetlen térségét térképezte fel?

 

33.hét

Híd az Atlanti-és a Csendes-óceán között: a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonala remekbeszabott mérnöki tervezés és emberfeletti kétkezi munka eredménye.
103 évvel ezelőtt adták át a Panama-csatornát.

 

32. hét

Bár nemcsak augusztusban figyelhetünk meg meteorhullást, de kétségtelen, hogy a Perseidák meteorraj ezek közül a legismertebb. A Perseidák hullása augusztus 11-13. környékén a leglátványosabb, ilyenkor sokan kémlelik az eget éjszakánként, hogy „meteorélményeket” gyűjtsenek.
Tudtad, hogy a Perseida csillaghullást Szent Lőrinc könnyeinek is nevezik?

 

31. hét

Sokak szerint a penicillin a XX. század legnagyobb és legfontosabb vívmánya. A penicillin feltalálója, Alexander Fleming skót származású, Nobel-díjas orvos és bakteriológus éppen 136 éve született.
Fleming tulajdonképpen véletlenül jött rá, hogy a penicillin meggátolja a baktériumok növekedését.

 

30. hét 

1897 szeptemberében II. Vilmos német és I. Ferenc József osztrák császár és magyar király Tatán tartózkodott, hogy megtekintsék a bécsi udvar áltl szervezett hadgyakorlatot. Ennek a történelmi ténynek köszönhető, hogy éppen hazánkban gyulladtak fel először utcai acetilénlámpák.
Összefoglaljuk nektek a magyarországi közvilágítás rövid történetét.

 

29. hét

Holdunk a Föld egyetlen kísérője, továbbá a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja. Az űrhajózás történetének fontos mérföldköve volt, amikor 1969. július 20-án először lépett ember a Holdra.
Mielőtt elolvasod cikkünket a Holdról, tippeld meg, hány ember járt ott az elmúlt csaknem fél évszázadban!

 

28. hét

A világ egyik legjelentősebb és leghíresebb feltalálójának karrierje a XIX. század végén Budapesten indult, de Amerikában teljesedett ki, ahol több mint száz szabadalmat jegyeztek be a neve alatt. Több területen – mint például a távirányító, az energiaátvitel vagy a robottechnika – kortársai előtt járt.
Nem is gondolnád, hogy Nicola Tesla hány találmányát használjuk ma is a mindennapokban!

 

27. hét

Tudjátok, hogy éppen 76 évvel ezelőtt lépett életbe hazánkban a jobb oldali közlekedési rend, és hogy a világ csaknem egyharmadában még a mai napig a bal oldalon járnak az autók? De mi köze mindennek Napóleonhoz?
Olvassátok el rövid közlekedéstörténeti visszatekintőnket!

 

26. hét

182 évvel ezelőtt született Herman Ottó természettudós, zoológus, néprajzkutató, akit az utolsó magyar polihisztorként és a madarak “atyjaként” is szoktak emlegetni, hiszen hazánkban ő teremtette meg a madártan, madárkutatás alapjait.
Tudtad, hogy Hermann Ottó többek között a hazai ősrégészeti kutatások úttörője is volt?

 

25. hét

Minden évben a nyári napfordulóhoz legközelebbi vasárnapra esik a Nap világnapja, amely igyekszik kicsivel „közelebb hozni” hozzánk az életadó csillagunkat. Ez a nemzetközi ünnep szeretné felhívni a figyelmet az emberiség számára bőséges és kimeríthetetlen napenergiára, valamint jobban megismertetni az emberekkel a földi élet fenntartóját, a Napot.
Te mennyit tudsz a Napról?

 

24. hét

Június 13. a Magyar feltalálók napja annak emlékére, hogy 1941-ben ezen a napon nyújtott be találmányi kérelmet a jól eltartható, nagy C-vitamin tartalmú készítmények előállítására Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos, biokémikus.
Ismered a legendát, hogyan jött rá Szent-Györgyi, hogy a paprikából nagy mennyiségben vonható ki C-vitamin?

 

23. hét

1992-ben az ENSZ Rio de Janeiro-ban, a globális környezetvédelmi csúcstalálkozón június 8-át jelölte ki az óceánok világnapjának, hogy felhívja a figyelmet védelmük fontosságára. A jövő generációjának egy élhető és fajgazdag környezetet kell átadnunk, hogy ők is gyönyörködhessenek és élvezhessék a természet adta szépséget és sokféleséget.
Tudjátok, hogy Földünk több mint 70 %-t világtengerek borítják?

 

22. hét

64 évvel ezelőtt jutott fel a Mount Everestre az új-zélandi hegymászó, Edmund Hillary és társa, Tendzing Norgaj nepáli serpa. Ők ketten hódították meg először a Föld legmagasabb csúcsát.
És azt tudjátok, ki tűzte ki a magyar zászlót a Mount Everestre?

 

21. hét

37 évvel ezelőtt járt az űrben az első magyar űrhajós. Farkas Bertalant, vagy ahogy mindenki hívja: Farkas Bercit 95 önként jelentkezőből választották ki.
Írásunkból az is kiderült, hogyan készítik fel az űrhajósokat az űrutazásra.

 

20. hét

Az Északnyugati átjárót mindig is a Föld egyik legveszélyesebb vízi útjának tartották. Felkutatására számos expedíció indult már a XV. századtól. Ezek közül talán a legnagyobb kutatócsapat John Franklin kapitányé volt. A tragikusan végződött expedíció 1845. május 19-én indult útnak.
Tudtad, hogy a Franklin-expedíció hajóit csak néhány évvel ezelőtt találták meg?

 

19. hét

Magyarországon naponta átlagosan kb. 2,7 millió m³ vizet termelnek ki a felszín alól, melynek nagyjából a fele rétegvíz. Ezen a héten van a születésnapja az artézi kutatás nagy úttörőjének, Zsigmondy Vilmosnak, aki a XIX. században a hírnevét a harkányi és a margit-szigeti artézi kutak fúrásával alapozta meg.
Olvasd el rövid összefoglalónkat az artézi kutakról!

 

18. hét

Éppen 17 évvel ezelőtt indult el a XXI. század nagy kincskereső kalandjátéka, a geocaching. Az első dobozt Dave Ulmer rejtette el az Amerikai Egyesült Államokban, egy erdőben. Azóta csak Magyarországon több mint 4 ezer „kincsesládika” várja megtalálóját.
Szeretnél bekapcsolódni? Tudj meg többet a geocachingről!

 

17. hét

Gondoljatok bele, még csak 24 éve használjuk a Világhálót, amely jelentős mértékben változtatta meg az életünket! A forradalmi jelentőségű információs hálózatot egy angol szoftverfejlesztő mérnöknek, Timothy Berners-Lee-nek köszönhetjük.
A CERN, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet 1993. április 30-án tette mindenki számára szabadon és ingyenesen hozzáférhetővé a Világhálót.

 

16. hét

1970-ben egy amerikai egyetemista, Denis Hayes kezdeményezésére tartották meg az első Föld napját Amerikában április 22-én, hogy felhívják a figyelmet az egyre fokozódó ökológia válság jeleire és a bolygónk védelmére. A kezdeményezéshez hazánk 1990-ben csatlakozott. Az Agórában idén egész hétvégét szentelünk a témának, április 22-én és 23-án különböző környezetvédelmi előadásokkal, játékokkal és kedvezményes belépőjeggyel várjuk a látogatókat.
A mozgalomról itt, a hétvégi programjainkról pedig itt tájékozódhattok.

 

15. hét

56 évvel ezelőtt járt először ember a világűrben. Jurij Alekszejevics Gagarin 1961. április 12-én indult el a Vosztok-1 űrhajóval a kazahsztáni Bajkonurból, repülése 108 percig tartott, ez idő alatt egyszer megkerülte a Földet.
Az űrhajózás hete alkalmából az Agórában különleges programok várnak rád!
Írásunkból azt is megtudhatod, hogyan választották ki Gagarint erre a feladatra.

 

14. hét

Nincs még egy olyan tudós a világon, aki jobban ismerné a csimpánzok életét és szokásait, mint Jane Goodall. A híres kutató munkája nemcsak új kapukat nyitott az etológiában, de rávilágított a csimpánzok veszélyezett helyzetére is.
Jane Goodall a mai napig járja a világot, hogy előadásaival „hitet adjon az embereknek”.

 

13. hét

128 évvel ezelőtt készült el Párizs szimbóluma, az Eiffel-torony. A franciák által gyakran Öreg Hölgynek becézett vasszerkezet a világkiállítás fő attrakciójának számított, de az építkezésnek akadt sok ellenzője is.
Tudod-e hány tonnát nyom az Eiffel-torony és hány szegecs tarja össze?

 

12. hét

Egyik legnagyobb természeti kincsünk a víz, melynek a világnapját 1992 óta minden évben március 22-én ünnepeljük. Az Agóra Tudományos Élményközpontban ezen a hétvégén csupa „vizes” programmal várjuk a látogatókat.
Olvasd el rövid összefoglalónkat A víz világnapjával kapcsolatban!

 

11. hét

Milyen szerepet játszott Einstein életében egy egyszerű iránytű? Hogyan kamatoztatta a Svájci Szabadalmi Hivatalban szerzett tapasztalatait? Miért nem a relativitáselméletért kapott Nobel-díjat az „évszázad embere”?
1879. március 14-én született Albert Einstein német fizikus, a XX. század legismertebb és valószínűleg legnagyobb tudósa.

 

10. hét

Az alföldi településeken élőknek ismerősen cseng Pávai-Vajna Ferenc neve. Neki köszönhetjük többek között, hogy Hajdúszoboszlón létrejött az ország egyik legjelentősebb gyógyfürdője. De tudjátok-e, hogyan lett a szénhidrogén-kutató geológusból a magyarországi hévízkutatás úttörője?
Ismerd meg jobban Pávai-Vajna Ferenc munkásságát!

 

9. hét

1872. március elsején alapították a világ első nemzeti parkját, a Yellowstone Nemzeti Parkot, mely az Amerikai Egyesült Államokban, a Sziklás-hegységben található. A Yellowstone Park gejzírek, hőforrások, bölények, grizzlyk és fekete medvék hazája, ahová évente mintegy 3 millió turista látogat el.
Tudtad, hogy a Yellowstone Nemzeti Park Észak-Amerika hét természeti csodája között is szerepel?

 

8. hét

Dolly valószínűleg a világ leghíresebb és legismertebb birkája, ő volt ugyanis az első sikeresen klónozott emlős. A Skóciában található Roslin Intézetben született meg 1996-ban. A sikeres klónozás nagy áttörést és szenzációt jelentett a tudományos életben, de az ilyen jellegű kísérletek számos etikai kérdést is felvetettek.
Dolly birkáról és a klónozásról itt olvashatsz.

 

7. hét

Már Kopernikusz előtt is születtek elméletek arra vonatkozóan, hogy az Univerzum közepe nem a Föld, hanem a Nap, de a heliocentrikus világkép elterjedése mégis az ő nevéhez fűződik. Elmélete helyességét 100 évre rá, a XVII. század elején Galilei távcsöves megfigyelései támasztották alá.
Tudj meg többet Kopernikusz és Galilei életútjáról és tudományos munkásságáról!

 

6. hét

170 évvel ezelőtt, 1847. február 11-én született Thomas Alva Edison amerikai elektrotechnikus, feltaláló és üzletember. Életében az Amerikai Egyesült Államokban 1.093, míg az egész világot nézve 2.332 szabadalmat nyújtott be, ezért sokan úgy hivatkoznak rá, mint A feltaláló. 1983 óta a születésnapján ünneplik a Nemzeti Feltalálók Napját hazájában.
Hogyan lett Edisonból az amerikai álom megtestesítője?

 

5. hét

A Balaton, a Felső-Tisza, a Hortobágy – csak néhány példa azokra a magyar területekre, amelyek a Ramsari Egyezmény védelme alatt állnak. A vizes élőhelyek védelmét szolgáló nemzetközi megállapodást 1971. február 2-án írták alá, ezért ez a nap a vizes élőhelyek napja.
Miért is kell fokozottan odafigyelni ezekre a területekre?

 

4. hét

A magashegyek és síkvidékek egyik főépítésze a jég: a gleccserek és a jégtakarók lassú mozgása lépcsőket és medencéket formál a fagyos tájon, melyek a földfelszín leglátványosabb alakzatait hozzák létre. Földünk leghidegebb övezeteiben az évi középhőmérséklet sehol sem haladja meg a 0°C-ot, de nem ritkaság a -50-60 C° sem.
Fedezd fel a fagyos tájakat!

 

3. hét

Kalandos élete volt Dian Fossey amerikai etológusnak, akit a gorillák viselkedésének egyik legnevesebb kutatójaként tartanak számon. Hosszú évekig élt Afrikában, hogy tanulmányozza a gorillákat, és harcos amazonként emelte fel hangját az állatok védelmében. Szívéhez legközelebb egy Digit nevű gorilla állt, akinek életét egész pici korától végigkísérte.
Hogyan lesz valakiből a gorillák megszállottja?

 

2. hét

1800. január 11-én született az egyik legnagyobb magyar fizikus és feltaláló, Jedlik Ányos, akinek két legismertebb és korszakalkotó találmánya az elektromotor és az öngerjesztésű dinamó, de neki köszönhetjük például a szódavizet vagy éppen a fröccsöt is.
Tudj meg többet Jedlik Ányosról!

 

1. hét

Magyarországon jelenleg tíz nemzeti park működik. Tudtad-e, hogy közülük az első és egyben a legnagyobb kiterjedésű a hortobágyi? Az 1973. január 1-jén megalakult Hortobágyi Nemzeti Park a kipusztuló félben lévő ősi magyar háziállatfajták legnagyobb élő génrezervátuma, számos ritka növény- és állatfaj élőhelye. Tavasszal és ősszel a költöző madarak tízezrei pihennek meg a környéken, ritka ragadozó madarak kíséretében. A Hortobágy 1999 óta UNESCO kulturális világörökségi helyszín.
Ismerd meg jobban a Hortobágyi Nemzeti Parkot!