Vissza az agoradebrecen.hu-ra Európai Regionális Fejlesztési Alap

A projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Széchenyi 2020 támogatásával valósult meg.

akadálymentes Akadálymentes verzió L +36 (52) 518-620 agora@agoradebrecen.hu

Heti érdekesség 2019

38. hét

Éppen 200 évvel ezelőtt született Jean Bernard Léon Foucault francia fizikus, aki leginkább a róla elnevezett ingáról híres. Egészen 1851-ig kellett várni arra, hogy megszülethessen egy olyan szerkezet, amivel bolygónk tengely körüli forgását úgy tudtuk bizonyítani, hogy a vonatkoztatási pontot nem a csillagos égen kerestük. A Párizsban bemutatott szerkezet „Foucault-inga” néven vonult be a tudománytörténetbe.
Tudod, milyen tudományos eredmények fűződnek még Léon Foucault nevéhez?

37. hét

A tudományos élet két nagy alakja, Marie Curie és Pierre Curie idősebb lánya szülei nyomdokaiba lépett. Férjével, Frederic Joliot-val 1935-ben kémiai Nobel-díjat kapott a radioaktív elemek mesterséges előállításáért.
Iréne Joliot-Curie éppen 122 éve született.

36. hét

Korszerű elektromos távközlésről, információátvitelről attól a pillanattól beszélhetünk, hogy Samuel Morse zseniálisan egyszerű és gyakorlatias távíróján leadta első, pontokból és vonásokból álló üzenetét.
Morse 1837. szeptember 4-én mutatta be távíróját a nagyközönségnek a New York-i Egyetemen.

35. hét

Mindössze egy évvel a fotográfia megszületése után, 1840-ben készült először Magyarországon nyilvános eseményen fénykép. A Magyar Tudós Társaság tizenegyedik nagygyűlésén Vállas Antal – az eredetileg bölcsészdoktor matematikus, fizikus és földrajztudós – Daguerre eljárásával a Dunát és a Királyi Várat vette fel egy megvilágítás előtt fényérzékennyé tett, ezüstözött rézlemezre.
Ennek a napnak az emlékére ünnepeljük augusztus 29-én A magyar fotográfia napját.

34. hét

124 évvel ezelőtt született a kalandos életű Almásy László Ede utazó, Afrika-kutató, felfedező, akiről Az angol beteg című, Oscar-díjas játékfilm címszereplőjét mintázták.
Tudtad, hogy Almásy a Szahara számos felderítetlen térségét térképezte fel?

33.hét

Híd az Atlanti-és a Csendes-óceán között: a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonala remekbeszabott mérnöki tervezés és emberfeletti kétkezi munka eredménye.
105 évvel ezelőtt adták át a Panama-csatornát.

32. hét

1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit Budapesten a Fővárosi Állat- és Növénykert, amely hazánk leghosszabb ideje üzemelő állatkertje. Tudtad, hogy a nyitáskor még nem volt oroszlán, tigris és zsiráf sem a park állatai között?

31. hét

1970. július 31-én ereszkedett le a Holdra az Apollo-15 misszió keretében az első holdautó, melyet a magyar származású Pavlics Ferenc és mérnökcsoportja tervezett. Segítségével több kilométerre is gond nélkül elmerészkedhettek az űrhajósok a leszállóhelytől, valamint sokkal több rakományt és kőzetmintát tudtak magukkal vinni. Mit gondolsz, az egyébként 200 kilogrammos speciális jármű a Holdon körülbelül hány kilogrammot „nyomott”?

30. hét

110 éve elsőként jutott át repülőgéppel a La Manche csatornán Louis Blériot, a repülés egyik úttörője. A csatorna átrepülése egy csapásra világhíressé tette a francia pilótát, aki hamarosan repülőgépgyárat és pilótaiskolát is alapított.
Tudtátok, hogy Louis Blériot 1909 októberében Magyarországon is tartott repülőbemutatót?

29. hét

Pontosan 50 évvel ezelőtt, 1969. július 20-án lépett először ember a Holdra, két amerikai űrhajós: Neil Alden Armstrong és Edwin Eugene „Buzz” Aldrin személyében.
Az első sikeres holdexpedíció tiszteletére ezen a napon tartjuk a Hold világnapját. A küldetésről itt is olvashatsz.

28. hét

A világ egyik legjelentősebb és leghíresebb feltalálójának karrierje a XIX. század végén Budapesten indult, de Amerikában teljesedett ki, ahol több mint száz szabadalmat jegyeztek be a neve alatt. Több területen – mint például a távirányító, az energiaátvitel vagy a robottechnika – kortársai előtt járt. 
Nem is gondolnád, hogy Nicola Tesla hány találmányát használjuk ma is a mindennapokban!

27. hét

Tudtátok, hogy 78 éve lépett életbe hazánkban a jobb oldali közlekedési rend és hogy a világ csaknem egyharmadában még a mai napig a bal oldalon járnak az autók? De mi köze mindennek Napóleonhoz?
Olvassátok el rövid közlekedéstörténeti visszatekintőnket!

26. hét

182 évvel ezelőtt született Herman Ottó természettudós, zoológus, néprajzkutató, akit az utolsó magyar polihisztorként és a madarak “atyjaként” is szoktak emlegetni, hiszen hazánkban ő teremtette meg a madártan, madárkutatás alapjait.
Tudtad, hogy Herman Ottó többek között a hazai ősrégészeti kutatások úttörője is volt?

25. hét

Minden évben a nyári napfordulóhoz legközelebbi vasárnapra esik a Nap világnapja, amely igyekszik kicsivel „közelebb hozni” hozzánk az életadó csillagunkat. Ez a nemzetközi ünnep szeretné felhívni a figyelmet az emberiség számára bőséges és kimeríthetetlen napenergiára, valamint jobban megismertetni az emberekkel a földi élet fenntartóját, a Napot.
Te mennyit tudsz a Napról?

24. hét

Június 13. a Magyar feltalálók napja annak emlékére, hogy a tudós 1941-ben ezen a napon nyújtott be találmányi kérelmet a jól eltartható, nagy C-vitamin tartalmú készítmények előállítására Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos, biokémikus.
Ismered a legendát, hogyan jött rá Szent-Györgyi, hogy a paprikából nagy mennyiségben vonható ki C-vitamin?

23. hét

1992-ben az ENSZ Rio de Janeiro-ban, a globális környezetvédelmi csúcstalálkozón június 8-át jelölte ki az óceánok világnapjának, hogy felhívja a figyelmet védelmük fontosságára. A jövő generációjának egy élhető és fajgazdag környezetet kell átadnunk, hogy ők is gyönyörködhessenek és élvezhessék a természet adta szépséget és sokféleséget.
Az óceánok világnapja alkalmából készült írásunkból az is kiderül, hogy Földünk több mint 70 %-t világtengerek borítják.

22. hét

65 évvel ezelőtt jutott fel a Mount Everestre az új-zélandi hegymászó, Edmund Hillary és társa, Tendzing Norgaj nepáli serpa. Ők ketten hódították meg először a Föld legmagasabb csúcsát.
És azt tudjátok, ki tűzte ki a magyar zászlót a Mount Everestre?

21. hét

1909. május 24-én Svédországban egyszerre kilenc nemzeti park létrejöttét mondták ki. Ezek voltak Európa első, ebbe a védelmi kategóriába sorolt területei. Az európai nemzeti parkok ünnepének célja, hogy felhívja a figyelmet a védett és védendő területek értékeire és megóvásuk fontosságára, a nemzeti parkok munkájának jelentőségére.
Te tudod-e, hogy Magyarországon hány nemzeti park működik?

20. hét

Az Északnyugati átjárót mindig is a Föld egyik legveszélyesebb vízi útjának tartották. Felkutatására számos expedíció indult már a XV. századtól. Ezek közül talán a legnagyobb kutatócsapat John Franklin kapitányé volt. A tragikusan végződött expedíció 1845. május 19-én indult útnak. 
Tudtad, hogy a Franklin-expedíció hajóit csak néhány évvel ezelőtt találták meg?

19. hét

A sarkvidékek legeredményesebb felfedező utazója, a norvég Roald Amundsen hajózott először át az Északnyugati átjárón 1903 és 1906 között, majd 1910–12-es expedíciójával elsőként érte el a Déli-sarkot 1911-ben. Azt viszont kevesen tudják, hogy ő jutott el először légi úton az Északi-sarkig.
Amundsen léghajós expedíciója 1926. május 11-én indult útnak a Spitzbergák nyugati partjaitól.

18. hét

Éppen 19 évvel ezelőtt indult el a XXI. század nagy kincskereső kalandjátéka, a geocaching. Az első dobozt Dave Ulmer rejtette el az Amerikai Egyesült Államokban, egy erdőben. Azóta csak Magyarországon több mint 4 ezer „kincsesládika” várja megtalálóját.
Szeretnél bekapcsolódni? Tudj meg többet a geocachingről!

17. hét

Április 24-én ünnepeljük a Hubble-űrtávcső születésnapját, ugyanis 1990-ben ezen a napon helyezték Föld körüli pályára a Discovery űrrepülőgép asztronautái az egyik legismertebb és legnépszerűbb űreszközt. A Hubble-űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, HST) fényképei nemcsak a hivatásos csillagászokat, de az amatőr érdeklődőket is elkápráztatják, így jelentős mértékben segítik az űrkutatás valamint a csillagászat népszerűsítését is. 
Mi mindent köszönhetünk még a Hubble-nek?

16. hét

Az Agóra Tudományos Élményközpont törekszik a megújuló energiák adta lehetőségeket minél jobban hasznosítani. A részletekről ITT olvashatsz.

15. hét

1912. április 10-én pontban déli 12 órakor indult első és egyben utolsó útjára az elsüllyeszthetetlennek tartott Titanic. Mivel a hajóra egészen az indulásig árultak jegyeket, egészen pontosan nem lehet tudni, hogy hány emberrel a fedélzetén futott ki a kikötőkből. Az egyetlen hiteles utaslista ugyanis a hajóval együtt a tenger fenekére süllyedt. További érdekességet ITT találhattok a Titanicról.

14. hét

Nincs még egy olyan tudós a világon, aki jobban ismerné a csimpánzok életét és szokásait, mint Jane Goodall. A híres kutató munkája nemcsak új kapukat nyitott az etológiában, de rávilágított a csimpánzok veszélyezett helyzetére is.
Jane Goodall a mai napig járja a világot, hogy előadásaival „hitet adjon az embereknek”.

13. hét

129 évvel ezelőtt készült el Párizs szimbóluma, az Eiffel-torony. A franciák által gyakran Öreg Hölgynek becézett vasszerkezet a világkiállítás fő attrakciójának számított, de az építkezésnek akadt sok ellenzője is. 
Tudod-e hány tonnát nyom az Eiffel-torony és hány szegecs tarja össze?

12. hét

Március 22-én van a víz világnapja, amelynek idei szlogenje: “Vizet mindenkinek!” A mottó arra utal, hogy bolygónk lakóinak 1/5-e él olyan területeken, ahol nincs számukra elegendő és megfelelő vízmennyiség, emiatt a mezőgazdaság nem tud elégséges élelmet termelni, a sokszor borzalmas higiéniai körülmények pedig veszélyeztetik a felnőttek és gyermekek egészségét egyaránt. Már csak ezért sem mindegy, miképp gazdálkodunk a Földön meglévő vízkészleteinkkel.
Sok hasznos információt olvashattok a víz világnapjának hivatalos hazai weboldalán.

11. hét

Milyen szerepet játszott Einstein életében egy egyszerű iránytű? Hogyan kamatoztatta a Svájci Szabadalmi Hivatalban szerzett tapasztalatait? Miért nem a relativitáselméletért kapott Nobel-díjat az „évszázad embere”?
1879. március 14-én született Albert Einstein német fizikus, a XX. század legismertebb és minden valószínűséggel legnagyobb tudósa.

10. hét

Az alföldi településeken élőknek ismerősen cseng Pávai-Vajna Ferenc neve. Neki köszönhetjük többek között, hogy Hajdúszoboszlón létrejött az ország egyik legjelentősebb gyógyfürdője. De tudjátok-e, hogyan lett a szénhidrogén-kutató geológusból a magyarországi hévízkutatás úttörője?
Ismerd meg jobban Pávai-Vajna Ferenc munkásságát!

9. hét

Hány kontinensen ismerik az év madarát, a gólyatöcst? Mikor virágzik az év fája, a sajmeggy? Melyik nemzeti park címerállata az év rovara, a havasi cincér? Hány eurázsiai hiúz élhet hazánkban?
Összegyűjtöttük az idei év növényeit és állatait.

8. hét

Dolly valószínűleg a világ leghíresebb és legismertebb birkája, ő volt ugyanis az első sikeresen klónozott emlős. A Skóciában található Roslin Intézetben született meg 1996-ban. A sikeres klónozás nagy áttörést és szenzációt jelentett a tudományos életben, de az ilyen jellegű kísérletek számos etikai kérdést is felvetettek.
Dollyról és a klónozásról itt olvashatsz.

7. hét

Már Kopernikusz előtt is születtek elméletek arra vonatkozóan, hogy az Univerzum közepe nem a Föld, hanem a Nap, de a heliocentrikus világkép elterjedése mégis az ő nevéhez fűződik. Elmélete helyességét 100 évre rá, a XVII. század elején Galilei távcsöves megfigyelései támasztották alá.
Olvasd el cikkkünket Kopernikusz és Galilei életútjáról és tudományos munkásságáról, és ha még többet szeretnél tudni a témáról, gyere el és nézd meg a Galilei távcsöves felfedezései című planetáriumi előadásunkat!

6. hét

150 évvel ezelőtt nyomtatta ki és mutatta meg más tudósoknak is művét Mengyelejev orosz kémikus, ezért az ENSZ Közgyűlése és az UNESCO – több nemzetközi tudományos szervezet kezdeményezésére – úgy határozott, hogy 2019 legyen A PERIÓDUSOS RENDSZER NEMZETKÖZI ÉVE. A táblázat feladata elsősorban az, hogy precízen rendszerezze a már felfedezett kémiai elemeket. Vajon teljes-e már a periódusos rendszer?

5. hét

A Balaton, a Felső-Tisza, a Hortobágy – csak néhány példa azokra a magyar területekre, amelyek a Ramsari Egyezmény védelme alatt állnak. A vizes élőhelyek védelmét szolgáló nemzetközi megállapodást 1971. február 2-án írták alá, ezért ez a nap a vizes élőhelyek napja
Miért is kell fokozottan odafigyelni ezekre a területekre?

4. hét

Nyolc évvel ezelőtt kapta meg a Hortobágyi Nemzeti Park a Nemzetközi Csillagoségbolt-park címet. A cím elnyerése az „IDA”, vagyis az International Dark-Sky Association (Nemzetközi Sötét Égbolt Társaság) kezdeményezéséhez kötődik. Az IDA 2001-ben indította el programját, melynek célja az, hogy világszerte jöjjenek létre csillagoségbolt parkok.
Mégis hogyan szennyezhet a fény? Egyáltalán mi az a fényszennyezés? Ez is kiderül a cikkünkből.

3. hét

Kalandos élete volt Dian Fossey amerikai etológusnak, akit a gorillák viselkedésének egyik legnevesebb kutatójaként tartanak számon. Hosszú évekig élt Afrikában, hogy tanulmányozza a gorillákat, és harcos amazonként emelte fel hangját az állatok védelmében. Szívéhez legközelebb egy Digit nevű gorilla állt, akinek életét egész pici korától végigkísérte.
Hogyan lesz valakiből a gorillák megszállottja?

2. hét

A magashegyek és síkvidékek egyik főépítésze a jég: a gleccserek és a jégtakarók lassú mozgása lépcsőket és medencéket formál a fagyos tájon, melyek a földfelszín leglátványosabb alakzatait hozzák létre. Földünk leghidegebb övezeteiben az évi középhőmérséklet sehol sem haladja meg a 0°C-ot, de nem ritkaság a -50-60 C° sem.
Fedezd fel a fagyos tájakat!

1. hét

Magyarországon jelenleg tíz nemzeti park működik. Tudtad-e, hogy közülük az első és egyben a legnagyobb kiterjedésű a hortobágyi? Az 1973. január 1-jén megalakult Hortobágyi Nemzeti Park a kipusztuló félben lévő ősi magyar háziállatfajták legnagyobb élő génrezervátuma, számos ritka növény- és állatfaj élőhelye. Tavasszal és ősszel a költöző madarak tízezrei pihennek meg a környéken, ritka ragadozó madarak kíséretében. A Hortobágy 1999 óta UNESCO kulturális világörökségi helyszín.
Ismerd meg jobban a Hortobágyi Nemzeti Parkot!