Back to agoradebrecen.hu Európai Regionális Fejlesztési Alap

The project was realized with the support of European Regional Development Fund and Széchenyi 2020.

akadálymentes Akadálymentes verzió L +36 (52) 518-620 agora@agoradebrecen.hu

Heti érdekességek 2021

19. hét

A Madarak és fák napján minden oktatási-nevelési intézmény és számos egyesület szervez valamilyen különleges programot, vetélkedőt, ünnepi műsort. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a madarak és a fák élővilágban betöltött jelentős szerepére, a védelmük fontosságára, és érzékenyítse a társadalmat a természetvédelem iránt.

18. hét

21 évvel ezelőtt indult el a XXI. század nagy kincskereső kalandjátéka, a geocaching. Az első dobozt Dave Ulmer rejtette el az Amerikai Egyesült Államokban, egy erdőben. Azóta csak Magyarországon több mint 4 ezer „kincsesládika” várja megtalálóját.
Szeretnél bekapcsolódni? Tudj meg többet a geocachingről!

17. hét

Az első budapesti telefonközpont Európában negyedikként 1881. május 1-én nyílt meg a Fürdő utca 10. szám alatti ház III. emeletén. Indulásakor 25 előfizetője volt. Egy éven belül még két állomás kezdte meg működését a fővárosban. Ahogy az előfizetők és a telefonközpontok száma növekedett, már több száz vonal jutott egy kezelőre, aki egy kapcsolótáblán manuálisan kötötte össze a hívó felet a másikkal, majd a hívás végén bontotta a vonalat.
Az első hazai telefonközpont kiépítésére a híres mérnök, Puskás Tivadar és öccse, Ferenc nem találtak tőkés társat, így saját költségükön vágtak bele az üzletbe.

16. hét

Éppen 50 évvel ezelőtt állt Föld körüli pályára az első űrállomás, a szovjet Szaljut–1. Az űrállomás beüzemelése után a Földre visszatérő űrhajósok tragikus balestet szenvedtek. A Szaljut-1-et nem használták többé, néhány hónap múlva belépett a légkörbe és megsemmisült.
Az évforduló apropóján az Agóra csillagásza, Kovács Gergő felidézi az űrállomások történetének fontos pillanatait. A cikkből kiderül többek között az is, hogyan telnek a mindennapok a jelenleg működő Nemzetközi Űrállomáson.

15. hét

60 évvel ezelőtt járt először ember a világűrben. Jurij Alekszejevics Gagarin 1961. április 12-én indult el a Vosztok-1 űrhajóval a kazahsztáni Bajkonurból, repülése 108 percig tartott, ez idő alatt egyszer megkerülte a Földet.
Írásunkból azt is megtudhatod, hogyan választották ki Gagarint erre a feladatra.

14. hét

Európa első motorkocsis üzemű földalatti vasútja rekordidő, 21 hónap alatt készült el, Budapesten. Éppen 125 éve, a milleniumi ünnepségek keretében adták át a földalatti kisvasutat. A Városliget és a városközpont közötti vonalon kezdetben tíz faburkolatú barna és tíz acélburkolatú sárga motorkocsi közlekedett.
Vajon kiknek tartották fent a “kisföldalatti” 20-as számú kocsiját?

13. hét

Kevesebb, mint két hónappal azután, hogy a Luna-9 űrszondának sikerült megvalósítania az első „sima landolást” a Hold felszínén, a szovjet mérnökök útnak indították a Luna-10-et. Az űrszonda 55 évvel ezelőtt állt Hold körüli pályára, és ezzel az első űreszközzé vált, mely a „Hold holdja” lett.
A Luna-10 műszereinek mérései alapján tudjuk, hogy a Hold alakja szabálytalan „körte” alakú, mágneses tere nincs, valamint azt is, hogy a medencéinek anyaga bazaltos.

12. hét

Erdős Pál, a XX. század egyik legnagyobb matematikusa a világ számos egyetemén dolgozott. Állandóan megválaszolatlan kérdéseket, problémákat vetett fel, és jó érzékkel talált hozzájuk olyan tudósokat, akikkel együttműködve sikerült sorra megoldania ezeket. Ennek köszönhető, hogy rengeteg tudományos publikációja jelent meg. Körülbelül 1500 tanulmány fűződik a nevéhez és összesen több mint 500 társszerzővel dolgozott együtt különböző cikkeken.
A matematikusok körében divat kiszámolni az úgynevezett Erdős-indexet vagy Erdős-számot. Vajon, mi lehet ez? Tudj meg többet Erdős Pálról!

11. hét

Hogyan kamatoztatta kémiai tudását Görgey Artúr és Irinyi János a szabadságharc idején? Ki szervezett tábori sebésztanfolyamot és honvédkórházat, és melyik magyar mérnök emigrált Kossuth Lajossal együtt Törökországba a világosi fegyverletétel után?
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából egy különleges összeállítást készítettünk. Cikkünkben olyan tudósokról emlékezünk meg, akik nem csupán egy vagy több tudományterületen belül alkottak jelentőset, de a szabadságharc eseményeiben is részt vettek.

10. hét

A felmérések azt mutatják, hogy vészesen csökken a növények beporzásában nagy szerepet játszó rovarok száma. A beporzók napján a szakemberek arra is szeretnék felhívni a figyelmet, hogy mindannyian sokat tehetünk a kedvezőtlen hatások csökkentése érdekében, például azzal, ha rovarbaráttá alakítjuk a kertünket.
A cikkünkön kívül szeretnénk figyelmetekbe ajánlani a kezdeményezés hivatalos Facebook oldalát is.

9. hét

Több mint ötven találmány köthető a híres fizikus, Albert Einstein nevéhez és ezek közül számos megvalósításában egy magyar tudós, Szilárd Leó is jelentős részt vállalt. Éppen 90 évvel ezelőtt szabadalmaztatták leghíresebb közös találmányukat, egy új típusú hűtőszekrényt.
Az ötlet végül a gyártásig nem jutott el, de 2008-ban, az Einstein-év alkalmából az oldenburgi egyetem fizikusai megépítették az Einstein-Szilárd-féle hűtőgép egy működőképes példányát.

8. hét

Dolly valószínűleg a világ leghíresebb és legismertebb birkája, ő volt ugyanis az első sikeresen klónozott emlős. A Skóciában található Roslin Intézetben született meg 1996-ban. A sikeres klónozás nagy áttörést és szenzációt jelentett a tudományos életben, de az ilyen jellegű kísérletek számos etikai kérdést is felvetetnek.
Dollyról és a klónozásról itt olvashatsz.

7. hét

Már Kopernikusz előtt is születtek elméletek arra vonatkozóan, hogy az Univerzum közepe nem a Föld, hanem a Nap, de a heliocentrikus világkép elterjedése mégis az ő nevéhez fűződik. Elmélete helyességét 100 évre rá, a XVII. század elején Galilei távcsöves megfigyelései támasztották alá.
Olvasd el cikkeinket Kopernikusz és Galilei életútjáról és tudományos munkásságáról!

6. hét

1834. február 8-án született Dmitrij Ivanovics Mengyelejev, a periódusos rendszer megalkotója. Az orosz kémikus az 1860-as években egy tankönyv elkészítésén dolgozott, melyben a kémia alapjait szerette volna összegyűjteni. Eme munkája során alkotta meg a kémiai elemek rendszerezésére szolgáló, ma is használatos periódusos rendszer ősét. Legelőször 1869-ben nyomtatta ki és mutatta meg más tudósoknak is a művét.
Oldjátok meg a periódusos rendszerhez kapcsolódó “láncjátékunkat”! Sokat segíthet, ha átböngészitek a témában összegyűjtött érdekességeinket.

5. hét

A Föld nagyon gazdag volt egykor vizes élőhelyekben, de az emberi beavatkozások, például a folyószabályozás és az árvízvédelem miatt ez jelentősen megváltozott. Éppen 50 éve írták alá az iráni Ramsarban a Ramsari Egyezményt, mely egy nemzetközi megállapodás a vizes élőhelyek védelme érdekében. Hazánkban azóta 23 terület került fel a Ramsari jegyzékre.
A héten ünnepeljük a vizes élőhelyek napját.

4. hét

Éppen tíz évvel ezelőtt kapta meg a Hortobágyi Nemzeti Park a Nemzetközi Csillagoségbolt-park címet, hazánkban másodikként. Az IDA, vagyis az International Dark-Sky Association (Nemzetközi Sötét Égbolt Társaság) kezdeményezésére olyan helyszínek szerezhetik meg ezt a címet, ahol elenyésző a fényszennyezettség mértéke. A Hortobágy ege éjjel meseszerű látványt nyújt. Míg a nagyobb városokból csak néhány tucatnyi csillag látható, ott kétezer fénypont és a Tejút is tisztán kivehető.
Mégis hogyan szennyezhet a fény? Egyáltalán mi az a fényszennyezés? Ez is kiderül a cikkünkből.

3. hét

Hogyan ismerik fel családtagjaikat a császárpingvinek? Tudnak-e úszni a rénszarvasok? Miként válhat piros színűvé a fehér hó? Milyen színű a jegesmedve bőre és a sarki róka bundája?
Ismerkedjetek meg a sarkvidékek állataival és túlélő növényeivel!

2. hét

Kalandos élete volt Dian Fossey amerikai etológusnak, akit a gorillák viselkedésének egyik legnevesebb kutatójaként tartanak számon. Hosszú évekig élt Afrikában, hogy tanulmányozza a gorillákat, és harcos amazonként emelte fel hangját az állatok védelmében. Szívéhez legközelebb egy Digit nevű gorilla állt, akinek életét egész pici korától végigkísérte.
Hogyan lesz valakiből a gorillák megszállottja?

1. hét

A magashegyek és síkvidékek egyik főépítésze a jég: a gleccserek és a jégtakarók lassú mozgása lépcsőket és medencéket formál a fagyos tájon, melyek a földfelszín leglátványosabb alakzatait hozzák létre. Földünk leghidegebb övezeteiben az évi középhőmérséklet sehol sem haladja meg a 0°C-ot, de nem ritkaság a -50-60 C° sem.
Fedezd fel a fagyos tájakat!