Back to agoradebrecen.hu Európai Regionális Fejlesztési Alap

The project was realized with the support of European Regional Development Fund and Széchenyi 2020.

akadálymentes Akadálymentes verzió L +36 (52) 518-620 agora@agoradebrecen.hu

Heti érdekességek 2021

38. hét

1519. szeptember 20-án indult el a portugál származású felfedező, Ferdinand Magellán három évig tartó világ körüli hajóútjára. Addig is tucatnyian keresték sikertelenül az Atlanti- és a Csendes-óceán közötti átjárót, amelyet több hónapos keserves kutatás, egy kemény tél, a legénység elégedetlensége miatt kitört zendülések és dezertálások, valamint két hajó elvesztése után talált meg Magellán.
Tudj meg többet az első Föld körüli expedícióról, amellyel bebizonyosodott, hogy a bolygónk gömbölyű!

37. hét

Miben különbözik az ózon az életadó oxigéntől? Ózonpajzs vagy ózonlyuk van felettünk? Tudj meg többet a gázról, amely egyszerre nélkülözhetetlen és ártalmas!
Ezen a héten van az ózon világnapja.

36. hét

A Vöröskereszt világszerte élen jár az elsősegélynyújtás oktatásában. A Magyar Vöröskereszt egyik legfontosabb feladata az elsősegélynyújtó ismeretek oktatása és népszerűsítése. Munkájukra annál is inkább nagy szükség van, mert a felmérések szerint Magyarországon a lakosság csekély százaléka bír elsősegélynyújtási ismeretekkel, pedig az idejében és szakszerűen elvégzett beavatkozások sok esetben életeket menthetnek.
A leggyakrabban előforduló balesetekre, sérülésekre és azok szakszerű ellátásának fontosságára is szeretné ráirányítani az emberek figyelmét az elsősegély világnapja.

35. hét

Korszerű elektromos távközlésről, információátvitelről attól a pillanattól beszélhetünk, hogy Samuel Morse zseniálisan egyszerű és gyakorlatias távíróján leadta első, pontokból és vonásokból álló üzenetét.
Morse 1837. szeptember 4-én mutatta be távíróját a nagyközönségnek a New York-i Egyetemen.

34. hét

Mindössze egy évvel a fotográfia megszületése után, 1840-ben készült először Magyarországon nyilvános eseményen fénykép. A Magyar Tudós Társaság tizenegyedik nagygyűlésén Vállas Antal – az eredetileg bölcsészdoktor matematikus, fizikus és földrajztudós – Daguerre eljárásával a Dunát és a Királyi Várat vette fel egy megvilágítás előtt fényérzékennyé tett, ezüstözött rézlemezre.
Ennek a napnak az emlékére ünnepeljük augusztus 29-én A magyar fotográfia napját.

33. hét

126 évvel ezelőtt született a kalandos életű Almásy László Ede utazó, Afrika-kutató, felfedező, akiről Az angol beteg című, Oscar-díjas játékfilm címszereplőjét mintázták.
Tudtad, hogy Almásy a Szahara számos felderítetlen térségét térképezte fel?

32. hét

1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit Budapesten a Fővárosi Állat- és Növénykert, amely hazánk leghosszabb ideje üzemelő állatkertje. Tudtad, hogy a nyitáskor még nem volt oroszlán, tigris és zsiráf sem a park állatai között?

31. hét

1905. szeptember 3-án New Yorkban született Carl David Anderson amerikai kísérleti fizikus, aki felfedezte a pozitront, az elektron antirészecskéjét a kozmikus sugárzásban, és ezért az osztrák
Victor Franz Hess-szel megosztva, 1936-ban Nobel-díjat vehetett át.

30. hét

Pontosan 50 évvel ezelőtt érkezett meg a Holdra az Apollo-15-tel az első holdjáró, melyet egy magyar származású gépészmérnök, kutató, Pavlics Ferenc tervezett. A járművet kimondottan a holdi körülményekre tervezték, a Földön az űrhajósok súlyától összeroppant volna. A Holdon azonban a földinél hatszor gyengébb a gravitáció, így a pillekönnyű dizájn is megfelelt a célnak: az egyébként 200 kilogrammos autó a Holdon körülbelül 35 kilogrammot „nyomott”.
Mit gondoltok, milyen sebességgel tudott közlekedni az első holdautó?

29. hét

Magyarországon a XIX. század második feléig az utcák koromsötétbe burkolóztak éjszakára, és ha valakinek éjjel kellett eljutnia valahová, kénytelen volt saját maga gondoskodni fényről, gyertyával világított vagy fogadott egy lámpahordó férfit. Később olajmécsesekkel, petróleummal, majd gázlámpákkal világították meg az utcákat.
Tudtátok, hogy a világon először Tatán gyulladtak fel utcai acetilénlámpák?

28. hét

1872. július 16-án született a norvég Roald Amundsen, aki először hajózott át az Északnyugati átjárón 1906-ban, majd 1910-12-es expedíciójával elsőként érte el a Déli-sarkot.
Roald Amundsen már gyermekkorában arról álmodozott, hogy egyszer híres felfedező lesz.

27. hét

A világ egyik legjelentősebb és leghíresebb feltalálójának karrierje a XIX. század végén Budapesten indult, de Amerikában teljesedett ki, ahol több mint száz szabadalmat jegyeztek be a neve alatt. Sok területen – mint például a távirányító, az energiaátvitel vagy a robottechnika – kortársai előtt járt.
Nem is gondolnád, hogy Nicola Tesla hány találmányát használjuk ma is a mindennapokban!

26. hét

Tapasztalatunk nincsen arról, hogy hány év alatt bomlik le egy nejlonzacskó, de az biztos, hogy anyagától függően már ahhoz is több száz év szükséges, hogy a szétaprózódása megkezdődjön. Így csak halmozódik és halmozódik a nejlonzacskók mennyisége. A talajba kerülve szennyezik azt, ha elégetik, mérgező anyagok szabadulnak föl, újrahasznosításuk csak részben megoldható.
Milyen problémákra hívja fel még a figyelmet a nejlonzacskómentes világnap?

25. hét

1633. június 22-én vonta vissza nézeteit Galileo Galilei arról, hogy a Föld kering a Nap körül. Az itáliai csillagász volt az első, aki távcsövét az ég felé fordította, és megfigyelései alapján megállapította, hogy nem a Föld a világ közepe. Nézetei miatt eretnekség vádjával perbe fogták és házi őrizetre ítélték.
Ismerkedjetek meg Galilei életútjával és felfedezéseivel.

24. hét

“Adj vért és ments meg három életet!” – ezzel a mottóval biztatja a Magyar Vöröskereszt az embereket, hogy váljanak rendszeres véradóvá. A szervezet hazánkban 1939 óta vesz részt a térítésmentes véradás szervezésében. A biztonságos hazai vérellátáshoz évente mintegy 500 ezer egység (1 egység = egy véradáskor levett vér mennyisége, 4,5 dl) vérre van szükség. Ehhez 2021-ben is közel félmillió önkéntes véradományát várják.
A véradók világnapját azért tartják június 14-én, mert 1868-ban ezen a napon született Karl Landsteiner osztrák származású amerikai orvos, aki felfedezte az AB0 vércsoportot.

23. hét

Pontosan 80 évvel ezelőtt jelentette be találmányát a jól eltartható, nagy C-vitamin tartalmú készítmények előállítására Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas orvos, biokémikus. Ez a magyar felfedezés indította útjára az emberiség egyik legfontosabb vitaminját. Emiatt június 13-át a Magyar Feltalálók Egyesületének kezdeményezésére 2009 óta a magyar feltalálók napjaként tartjuk számon.
Számos magyar találmány és tudós írta be nevét a tudománytörténetbe.

22. hét

A környezetvédelem jelentősége elég sokáig háttérbe szorult, csak a XX. század második felében vált központi kérdéssé, mikor a környezetszennyezés már ijesztő mértéket öltött. Először 1972. június 5-től tartották meg az ENSZ első környezetvédelmi nemzetközi konferenciáját, Stockholmban, Ember és a bioszféra címmel. A tanácskozás kezdőnapját környezetvédelmi világnappá nyilvánították, melynek célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a környezetszennyezés káros következményeire, valamint elősegítse az együtt gondolkodást és a közös cselekvést a fenntartható fejlődés érdekében.
Ebben a cikkben és ebben a videóban megmutatjuk nektek, milyen környezetbarát megoldásokkal járul hozzá az Agóra Tudományos Élményközpont épülete a bolygónk védelméhez.

21. hét

A világ legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Everest meghódítására legelőször az 1920-as években tettek kísérleteket, ám az első próbálkozások mind tragikus véget értek. 1953-ban viszont Edmund Hillary és Tendzing Norgaj sikeresen elérték a Föld csúcsát, nevüket pedig beírták a történelemkönyvekbe. A hegymászók csak 15 percet tartózkodtak a csúcson, ahol kitűzték Nagy-Britannia, India, Nepál és az ENSZ zászlaját.
A Mount Everest meghódításáért Edmund Hillary-t lovaggá ütötték, Tendzing Norgaj pedig Brit Birodalmi Érdemrendet kapott.

20. hét

Az Északnyugati átjárót mindig is a Föld egyik legveszélyesebb vízi útjának tartották. Felkutatására számos expedíció indult már a XV. századtól. Ezek közül talán a legnagyobb kutatócsapat John Franklin kapitányé volt. A tragikusan végződött expedíció 1845. május 19-én indult útnak.
Tudtad, hogy a Franklin-expedíció hajóit csak néhány évvel ezelőtt találták meg?

19. hét

A Madarak és fák napján minden oktatási-nevelési intézmény és számos egyesület szervez valamilyen különleges programot, vetélkedőt, ünnepi műsort. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a madarak és a fák élővilágban betöltött jelentős szerepére, a védelmük fontosságára, és érzékenyítse a társadalmat a természetvédelem iránt.

18. hét

21 évvel ezelőtt indult el a XXI. század nagy kincskereső kalandjátéka, a geocaching. Az első dobozt Dave Ulmer rejtette el az Amerikai Egyesült Államokban, egy erdőben. Azóta csak Magyarországon több mint 4 ezer „kincsesládika” várja megtalálóját.
Szeretnél bekapcsolódni? Tudj meg többet a geocachingről!

17. hét

Az első budapesti telefonközpont Európában negyedikként 1881. május 1-én nyílt meg a Fürdő utca 10. szám alatti ház III. emeletén. Indulásakor 25 előfizetője volt. Egy éven belül még két állomás kezdte meg működését a fővárosban. Ahogy az előfizetők és a telefonközpontok száma növekedett, már több száz vonal jutott egy kezelőre, aki egy kapcsolótáblán manuálisan kötötte össze a hívó felet a másikkal, majd a hívás végén bontotta a vonalat.
Az első hazai telefonközpont kiépítésére a híres mérnök, Puskás Tivadar és öccse, Ferenc nem találtak tőkés társat, így saját költségükön vágtak bele az üzletbe.

16. hét

Éppen 50 évvel ezelőtt állt Föld körüli pályára az első űrállomás, a szovjet Szaljut–1. Az űrállomás beüzemelése után a Földre visszatérő űrhajósok tragikus balestet szenvedtek. A Szaljut-1-et nem használták többé, néhány hónap múlva belépett a légkörbe és megsemmisült.
Az évforduló apropóján az Agóra csillagásza, Kovács Gergő felidézi az űrállomások történetének fontos pillanatait. A cikkből kiderül többek között az is, hogyan telnek a mindennapok a jelenleg működő Nemzetközi Űrállomáson.

15. hét

60 évvel ezelőtt járt először ember a világűrben. Jurij Alekszejevics Gagarin 1961. április 12-én indult el a Vosztok-1 űrhajóval a kazahsztáni Bajkonurból, repülése 108 percig tartott, ez idő alatt egyszer megkerülte a Földet.
Írásunkból azt is megtudhatod, hogyan választották ki Gagarint erre a feladatra.

14. hét

Európa első motorkocsis üzemű földalatti vasútja rekordidő, 21 hónap alatt készült el, Budapesten. Éppen 125 éve, a milleniumi ünnepségek keretében adták át a földalatti kisvasutat. A Városliget és a városközpont közötti vonalon kezdetben tíz faburkolatú barna és tíz acélburkolatú sárga motorkocsi közlekedett.
Vajon kiknek tartották fent a “kisföldalatti” 20-as számú kocsiját?

13. hét

Kevesebb, mint két hónappal azután, hogy a Luna-9 űrszondának sikerült megvalósítania az első „sima landolást” a Hold felszínén, a szovjet mérnökök útnak indították a Luna-10-et. Az űrszonda 55 évvel ezelőtt állt Hold körüli pályára, és ezzel az első űreszközzé vált, mely a „Hold holdja” lett.
A Luna-10 műszereinek mérései alapján tudjuk, hogy a Hold alakja szabálytalan „körte” alakú, mágneses tere nincs, valamint azt is, hogy a medencéinek anyaga bazaltos.

12. hét

Erdős Pál, a XX. század egyik legnagyobb matematikusa a világ számos egyetemén dolgozott. Állandóan megválaszolatlan kérdéseket, problémákat vetett fel, és jó érzékkel talált hozzájuk olyan tudósokat, akikkel együttműködve sikerült sorra megoldania ezeket. Ennek köszönhető, hogy rengeteg tudományos publikációja jelent meg. Körülbelül 1500 tanulmány fűződik a nevéhez és összesen több mint 500 társszerzővel dolgozott együtt különböző cikkeken.
A matematikusok körében divat kiszámolni az úgynevezett Erdős-indexet vagy Erdős-számot. Vajon, mi lehet ez? Tudj meg többet Erdős Pálról!

11. hét

Hogyan kamatoztatta kémiai tudását Görgey Artúr és Irinyi János a szabadságharc idején? Ki szervezett tábori sebésztanfolyamot és honvédkórházat, és melyik magyar mérnök emigrált Kossuth Lajossal együtt Törökországba a világosi fegyverletétel után?
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából egy különleges összeállítást készítettünk. Cikkünkben olyan tudósokról emlékezünk meg, akik nem csupán egy vagy több tudományterületen belül alkottak jelentőset, de a szabadságharc eseményeiben is részt vettek.

10. hét

A felmérések azt mutatják, hogy vészesen csökken a növények beporzásában nagy szerepet játszó rovarok száma. A beporzók napján a szakemberek arra is szeretnék felhívni a figyelmet, hogy mindannyian sokat tehetünk a kedvezőtlen hatások csökkentése érdekében, például azzal, ha rovarbaráttá alakítjuk a kertünket.
A cikkünkön kívül szeretnénk figyelmetekbe ajánlani a kezdeményezés hivatalos Facebook oldalát is.

9. hét

Több mint ötven találmány köthető a híres fizikus, Albert Einstein nevéhez és ezek közül számos megvalósításában egy magyar tudós, Szilárd Leó is jelentős részt vállalt. Éppen 90 évvel ezelőtt szabadalmaztatták leghíresebb közös találmányukat, egy új típusú hűtőszekrényt.
Az ötlet végül a gyártásig nem jutott el, de 2008-ban, az Einstein-év alkalmából az oldenburgi egyetem fizikusai megépítették az Einstein-Szilárd-féle hűtőgép egy működőképes példányát.

8. hét

Dolly valószínűleg a világ leghíresebb és legismertebb birkája, ő volt ugyanis az első sikeresen klónozott emlős. A Skóciában található Roslin Intézetben született meg 1996-ban. A sikeres klónozás nagy áttörést és szenzációt jelentett a tudományos életben, de az ilyen jellegű kísérletek számos etikai kérdést is felvetetnek.
Dollyról és a klónozásról itt olvashatsz.

7. hét

Már Kopernikusz előtt is születtek elméletek arra vonatkozóan, hogy az Univerzum közepe nem a Föld, hanem a Nap, de a heliocentrikus világkép elterjedése mégis az ő nevéhez fűződik. Elmélete helyességét 100 évre rá, a XVII. század elején Galilei távcsöves megfigyelései támasztották alá.
Olvasd el cikkeinket Kopernikusz és Galilei életútjáról és tudományos munkásságáról!

6. hét

1834. február 8-án született Dmitrij Ivanovics Mengyelejev, a periódusos rendszer megalkotója. Az orosz kémikus az 1860-as években egy tankönyv elkészítésén dolgozott, melyben a kémia alapjait szerette volna összegyűjteni. Eme munkája során alkotta meg a kémiai elemek rendszerezésére szolgáló, ma is használatos periódusos rendszer ősét. Legelőször 1869-ben nyomtatta ki és mutatta meg más tudósoknak is a művét.
Oldjátok meg a periódusos rendszerhez kapcsolódó “láncjátékunkat”! Sokat segíthet, ha átböngészitek a témában összegyűjtött érdekességeinket.

5. hét

A Föld nagyon gazdag volt egykor vizes élőhelyekben, de az emberi beavatkozások, például a folyószabályozás és az árvízvédelem miatt ez jelentősen megváltozott. Éppen 50 éve írták alá az iráni Ramsarban a Ramsari Egyezményt, mely egy nemzetközi megállapodás a vizes élőhelyek védelme érdekében. Hazánkban azóta 23 terület került fel a Ramsari jegyzékre.
A héten ünnepeljük a vizes élőhelyek napját.

4. hét

Éppen tíz évvel ezelőtt kapta meg a Hortobágyi Nemzeti Park a Nemzetközi Csillagoségbolt-park címet, hazánkban másodikként. Az IDA, vagyis az International Dark-Sky Association (Nemzetközi Sötét Égbolt Társaság) kezdeményezésére olyan helyszínek szerezhetik meg ezt a címet, ahol elenyésző a fényszennyezettség mértéke. A Hortobágy ege éjjel meseszerű látványt nyújt. Míg a nagyobb városokból csak néhány tucatnyi csillag látható, ott kétezer fénypont és a Tejút is tisztán kivehető.
Mégis hogyan szennyezhet a fény? Egyáltalán mi az a fényszennyezés? Ez is kiderül a cikkünkből.

3. hét

Hogyan ismerik fel családtagjaikat a császárpingvinek? Tudnak-e úszni a rénszarvasok? Miként válhat piros színűvé a fehér hó? Milyen színű a jegesmedve bőre és a sarki róka bundája?
Ismerkedjetek meg a sarkvidékek állataival és túlélő növényeivel!

2. hét

Kalandos élete volt Dian Fossey amerikai etológusnak, akit a gorillák viselkedésének egyik legnevesebb kutatójaként tartanak számon. Hosszú évekig élt Afrikában, hogy tanulmányozza a gorillákat, és harcos amazonként emelte fel hangját az állatok védelmében. Szívéhez legközelebb egy Digit nevű gorilla állt, akinek életét egész pici korától végigkísérte.
Hogyan lesz valakiből a gorillák megszállottja?

1. hét

A magashegyek és síkvidékek egyik főépítésze a jég: a gleccserek és a jégtakarók lassú mozgása lépcsőket és medencéket formál a fagyos tájon, melyek a földfelszín leglátványosabb alakzatait hozzák létre. Földünk leghidegebb övezeteiben az évi középhőmérséklet sehol sem haladja meg a 0°C-ot, de nem ritkaság a -50-60 C° sem.
Fedezd fel a fagyos tájakat!