39. hét
69 éve működik a CERN, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, amely ma 22 tagot számlál. Központja a francia-svájci határon, Genftől nem messze helyezkedik el és egyben a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma.
A CERN az 1950-es években az új európai, elsősorban nyugat-európai egység szellemének jelképe lett.
38. hét
1519 szeptember 20-án indult el a portugál származású felfedező, Ferdinand Magellán három évig tartó világ körüli hajóútjára. Addig is tucatnyian keresték sikertelenül az Atlanti- és a Csendes-óceán közötti átjárót, amelyet több hónapos keserves kutatás, egy kemény tél, a legénység elégedetlensége miatt kitört zendülések és dezertálások, valamint két hajó elvesztése után talált meg Magellán.
Tudj meg többet az első Föld körüli expedícióról, amellyel bebizonyosodott, hogy a bolygónk gömbölyű!
37. hét
Miben különbözik az ózon az életadó oxigéntől? Ózonpajzs vagy ózonlyuk van felettünk? Tudj meg többet a gázról, amely egyszerre nélkülözhetetlen és ártalmas!
Ezen a héten van az ózon világnapja.
36. hét
Korszerű elektromos távközlésről, információátvitelről attól a pillanattól beszélhetünk, hogy Samuel Morse zseniálisan egyszerű és gyakorlatias távíróján leadta első, pontokból és vonásokból álló üzenetét.
Morse 1837. szeptember 4-én mutatta be távíróját a nagyközönségnek a New York-i Egyetemen.
35. hét
Mindössze egy évvel a fotográfia megszületése után, 1840-ben készült először Magyarországon nyilvános eseményen fénykép. A Magyar Tudós Társaság tizenegyedik nagygyűlésén Vállas Antal – az eredetileg bölcsészdoktor matematikus, fizikus és földrajztudós – Daguerre eljárásával a Dunát és a Királyi Várat vette fel egy megvilágítás előtt fényérzékennyé tett, ezüstözött rézlemezre.
Ennek a napnak az emlékére ünnepeljük augusztus 29-én A magyar fotográfia napját.
34. hét
A modern orvostudománynak hála ma már nem kell lemondani a meddő pároknak a gyermekáldás öröméről. Amennyiben természetes úton nem jön létre terhesség, a petesejt laboratóriumi körülmények között megtermékenyíthető és visszaültethető. Az eljárás sikere azonban nem garantált, függ a leendő anya életkorától, táplálkozásától és az édesanyát érő környezeti hatásoktól.
Magyarországon 1986-ban indult el a lombikbébi programmal kapcsolatos kutatás Pécsett, az első magyar lombikbébi pedig 1988 augusztusában született.
33. hét
Híd az Atlanti-és a Csendes-óceán között: a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonala remekbeszabott mérnöki tervezés és emberfeletti kétkezi munka eredménye. A 160 országot összekötő útvonalat évente 14 ezer hajó
használja. Az átjutás 8-10 órát vesz igénybe és felejthetetlen élményt nyújt
109 évvel ezelőtt adták át hivatalosan a Panama-csatornát.
32. hét
1908-ban dobta piacra a Ford Motor Company a világ első népautóját, a T-modellt, mely kora legegyszerűbb és legmegbízhatóbb autójának számított, 800 dolláros árával pedig a legolcsóbb is volt. 1927-ig a futószalagról több mint 15 millió autó gördült le és került forgalomba, melyből az ezredfordulón még 100.000 működő példány maradt fenn. 2000-ben egy nemzetközi szakzsűri az Évszázad Autójának választotta a Tin Lizzie-ként (Bádog Böskeként) híressé vált autót, mely elérhető árával teljesen átformálta Amerika és az autózás képét.
Tudtad, hogy a Ford T-modellt a magyar származású Galamb József gépészmérnök tervezte?
31. hét
Sokak szerint a penicillin a XX. század legnagyobb és legfontosabb vívmánya. A penicillin feltalálója, Alexander Fleming skót származású, Nobel-díjas orvos és bakteriológus éppen 136 éve született.
Fleming tulajdonképpen véletlenül jött rá, hogy a penicillin meggátolja a baktériumok növekedését.
30. hét
1909. július 25-én elsőként jutott át repülőgéppel a La Manche csatornán Louis Blériot, a repülés egyik úttörője. A csatorna átrepülése egy csapásra világhíressé tette a francia pilótát, aki hamarosan repülőgépgyárat és pilótaiskolát is alapított.
Tudtátok, hogy Louis Blériot 1909 októberében Magyarországon is tartott repülőbemutatót?
29. hét
Holdunk a Föld egyetlen kísérője, továbbá a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja. Méretét tekintve körülbelül negyedakkora, mint a Föld, amely körül 384 000 kilométer távolságra kering.
1969. július 20-án lépett először ember a Holdra, két amerikai űrhajós: Neil Alden Armstrong és Edwin Eugene „Buzz” Aldrin személyében. Ennek tiszteletére ezen a napon tartjuk a Hold világnapját.
28. hét
Éppen 151 évvel ezelőtt született a norvég Roald Amundsen, aki először hajózott át az Északnyugati átjárón 1906-ban, majd 1910-12-es expedíciójával elsőként érte el a Déli-sarkot.
Roald Amundsen már gyermekkorában arról álmodozott, hogy egyszer híres felfedező lesz.
27. hét
Tíz évvel ezelőtt ezen a napon jelentették be a CERN sajtótájékoztatóján, hogy nagy valószínűséggel megtalálták a fizikában régen keresett – Leon Lederman, Nobel-díjas fizikus által „isteni részecskének” is nevezett – Higgs-bozont. A CERN Nagy Hadronütköztetőjét többek között azért építették meg, hogy a Higgs-bozonnal kapcsolatos elméleteket alátámasszák.
26. hét
188 évvel ezelőtt született Herman Ottó természettudós, zoológus, néprajzkutató, akit az utolsó magyar polihisztorként és a madarak “atyjaként” is szoktak emlegetni, hiszen hazánkban ő teremtette meg a madártan, madárkutatás alapjait.
Tudtad, hogy Herman Ottó többek között a hazai ősrégészeti kutatások úttörője is volt?
25. hét
1633. június 22-én vonta vissza nézeteit Galileo Galilei arról, hogy a Föld kering a Nap körül. Az itáliai csillagász volt az első, aki távcsövét az ég felé fordította, és megfigyelései alapján megállapította, hogy nem a Föld a világ közepe. Nézetei miatt eretnekség vádjával perbe fogták és házi őrizetre ítélték. Ismerkedjetek meg Galilei életútjával és felfedezéseivel.
24. hét
“Adj vért és ments meg három életet!” – ezzel a mottóval biztatja a Magyar Vöröskereszt az embereket, hogy váljanak rendszeres véradóvá. A szervezet hazánkban 1939 óta vesz részt a térítésmentes véradás szervezésében. A biztonságos hazai vérellátáshoz évente mintegy 500 ezer egység (1 egység = egy véradáskor levett vér mennyisége, 4,5 dl) vérre van szükség.
A véradók világnapját azért tartják június 14-én, mert 1868-ban ezen a napon született Karl Landsteiner osztrák származású amerikai orvos, aki felfedezte az AB0 vércsoportot.
23. hét
Bánki Donát korának egyik legnagyobb gépészmérnöke volt, akinek számtalan szabadalom fűződik a nevéhez: többek között tervezett nagynyomású robbanómotort, motorkerékpárt, elsőkerékmeghajtású autót, de gőz- és vízturbinát is. Csonka Jánossal kiváló párost alkotva teremtették meg a hazai motorgyártás alapjait.
Tudj meg többet Bánki Donátról!
22. hét
A világ legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Everest meghódítására legelőször az 1920-as években tettek kísérleteket, ám az első próbálkozások mind tragikus véget értek. 1953-ban viszont Edmund Hillary és Tendzing Norgaj sikeresen elérték a Föld csúcsát, nevüket pedig beírták a történelemkönyvekbe. A hegymászók csak 15 percet tartózkodtak a csúcson, ahol kitűzték Nagy-Britannia, India, Nepál és az ENSZ zászlaját.
A Mount Everest meghódításáért Edmund Hillary-t lovaggá ütötték, Tendzing Norgaj pedig Brit Birodalmi Érdemrendet kapott.
21. hét
1909. május 24-én Svédországban egyszerre kilenc nemzeti park létrejöttét mondták ki. Ezek voltak Európa első, ebbe a védelmi kategóriába sorolt területei. Az európai nemzeti parkok ünnepének célja, hogy felhívja a figyelmet a védett és védendő területek értékeire és megóvásuk fontosságára, a nemzeti parkok munkájának jelentőségére.
Te tudod-e, hogy Magyarországon hány nemzeti park működik?
20. hét
Az Északnyugati átjárót mindig is a Föld egyik legveszélyesebb vízi útjának tartották. Felkutatására számos expedíció indult már a XV. századtól. Ezek közül talán a legnagyobb kutatócsapat John Franklin kapitányé volt. A tragikusan végződött expedíció 1845. május 19-én indult útnak.
Tudtad, hogy a Franklin-expedíció hajóit csak néhány évvel ezelőtt találták meg?
19. hét
A Madarak és fák napján minden oktatási-nevelési intézmény és számos egyesület szervez valamilyen különleges programot, vetélkedőt, ünnepi műsort. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a madarak és a fák élővilágban betöltött jelentős szerepére, a védelmük fontosságára, és érzékenyítse a társadalmat a természetvédelem iránt.
18. hét
Az első budapesti telefonközpont Európában negyedikként 1881. május 1-én nyílt meg a Fürdő utca 10. szám alatti ház III. emeletén. Indulásakor 25 előfizetője volt. Egy éven belül még két állomás kezdte meg működését a fővárosban. Ahogy az előfizetők és a telefonközpontok száma növekedett, már több száz vonal jutott egy kezelőre, aki egy kapcsolótáblán manuálisan kötötte össze a hívó felet a másikkal, majd a hívás végén bontotta a vonalat.
Az első hazai telefonközpont kiépítésére a híres mérnök, Puskás Tivadar és öccse, Ferenc nem találtak tőkés társat, így saját költségükön vágtak bele az üzletbe.
17. hét
Gondoljatok bele, még csak 30 éve használjuk a Világhálót, amely jelentős mértékben változtatta meg az életünket! A forradalmi jelentőségű információs hálózatot egy angol szoftverfejlesztő mérnöknek, Timothy Berners-Lee-nek köszönhetjük.
A CERN, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet 1993. április 30-án tette mindenki számára szabadon és ingyenesen hozzáférhetővé a Világhálót.
16. hét
Éppen 52 évvel ezelőtt állt Föld körüli pályára az első űrállomás, a szovjet Szaljut–1. Az űrállomás beüzemelése után a Földre visszatérő űrhajósok tragikus balesetet szenvedtek. A Szaljut-1-et nem használták többé, néhány hónap múlva belépett a légkörbe és megsemmisült.
Az évforduló apropóján az Agóra csillagásza, Kovács Gergő felidézi az űrállomások történetének fontos pillanatait. A cikkből kiderül többek között az is, hogyan telnek a mindennapok a jelenleg működő Nemzetközi Űrállomáson.
15. hét
1912. április 10-én pontban déli 12 órakor indult első és egyben utolsó útjára az elsüllyeszthetetlennek tartott Titanic. Mivel a hajóra egészen az indulásig árultak jegyeket, egészen pontosan nem lehet tudni, hogy hány emberrel a fedélzetén futott ki a kikötőkből. Az egyetlen hiteles utaslista ugyanis a hajóval együtt a tenger fenekére süllyedt.
További érdekességet ITT találhattok a Titanicról.
14. hét
Kevesebb, mint két hónappal azután, hogy a Luna-9 űrszondának sikerült megvalósítania az első „sima landolást” a Hold felszínén, a szovjet mérnökök útnak indították a Luna-10-et. Az űrszonda 57 évvel ezelőtt állt Hold körüli pályára, és ezzel az első űreszközzé vált, mely a „Hold holdja” lett.
A Luna-10 műszereinek mérései alapján tudjuk, hogy a Hold alakja szabálytalan „körte” alakú, mágneses tere nincs, valamint azt is, hogy a medencéinek anyaga bazaltos.
13. hét
134 évvel ezelőtt készült el Párizs szimbóluma, az Eiffel-torony. A franciák által gyakran Öreg Hölgynek becézett vasszerkezet a világkiállítás fő attrakciójának számított, de az építkezésnek akadt sok ellenzője is.
Tudod-e hány tonnát nyom az Eiffel-torony és hány szegecs tarja össze?
12. hét
A Föld óráját 2006 óta minden év márciusának utolsó szombatján 20 óra 30 perc és 21 óra 30 perc között tartják. Világszerte egyre több helyen sötétülnek el az ablakok nemcsak magánlakásokban, hanem középületekben, sőt több ezer településen lekapcsolják a díszkivilágítást is. Te se hagyd égve a lámpát!
Az akcióról itt olvashattok részletesen.
11. hét
Hogyan kamatoztatta kémiai tudását Görgey Artúr és Irinyi János a szabadságharc idején? Ki szervezett tábori sebésztanfolyamot és honvédkórházat, és melyik magyar mérnök emigrált Kossuth Lajossal együtt Törökországba a világosi fegyverletétel után? Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából egy különleges összeállítást készítettünk.
Ebben a cikkünkben olyan tudósokról emlékezünk meg, akik nem csupán egy vagy több tudományterületen belül alkottak jelentőset, de a szabadságharc eseményeiben is részt vettek.
10. hét
A felmérések azt mutatják, hogy vészesen csökken a növények beporzásában nagy szerepet játszó rovarok száma. A beporzók napján a szakemberek arra is szeretnék felhívni a figyelmet, hogy mindannyian sokat tehetünk a kedvezőtlen hatások csökkentése érdekében, például azzal, ha rovarbaráttá alakítjuk a kertünket.
A témához kapcsolódó cikkünkön kívül szeretnénk figyelmetekbe ajánlani a kezdeményezés hivatalos Facebook oldalát is.
9. hét
Több mint ötven találmány köthető a híres fizikus, Albert Einstein nevéhez és ezek közül számos megvalósításában egy magyar tudós, Szilárd Leó is jelentős részt vállalt. 1931. március 2-án szabadalmaztatták leghíresebb közös találmányukat, egy új típusú hűtőszekrényt.
Az ötlet végül a gyártásig nem jutott el, de 2008-ban, az Einstein-év alkalmából az oldenburgi egyetem fizikusai megépítették az Einstein-Szilárd-féle hűtőgép egy működőképes példányát.
8. hét
Dolly valószínűleg a világ leghíresebb és legismertebb birkája, ő volt ugyanis az első sikeresen klónozott emlős. A Skóciában található Roslin Intézetben született meg 1996-ban. A sikeres klónozás nagy áttörést és szenzációt jelentett a tudományos életben, de az ilyen jellegű kísérletek számos etikai kérdést is felvethetnek.
Dollyról és a klónozásról itt olvashatsz.
7. hét
Már Kopernikusz előtt is születtek elméletek arra vonatkozóan, hogy az Univerzum közepe nem a Föld, hanem a Nap, de a heliocentrikus világkép elterjedése mégis az ő nevéhez fűződik. Elmélete helyességét 100 évre rá, a XVII. század elején Galilei távcsöves megfigyelései támasztották alá.
Ismerd meg Kopernikusz és Galilei életútját és tudományos munkásságát!
6. hét
1834. február 8-án született Dmitrij Ivanovics Mengyelejev, a periódusos rendszer megalkotója. Az orosz kémikus az 1860-as években egy tankönyv elkészítésén dolgozott, melyben a kémia alapjait szerette volna összegyűjteni. Eme munkája során alkotta meg a kémiai elemek rendszerezésére szolgáló, ma is használatos periódusos rendszer ősét. Legelőször 1869-ben nyomtatta ki és mutatta meg más tudósoknak is a művét.
Olvassátok el Mengyelejevről szóló cikkünket és a periódusos rendszerrel kapcsolatosan összegyűjtött érdekességeinket is!
5. hét
A Föld nagyon gazdag volt egykor vizes élőhelyekben, de az emberi beavatkozások, például a folyószabályozás és az árvízvédelem miatt ez jelentősen megváltozott. Éppen 50 éve írták alá az iráni Ramsarban a Ramsari Egyezményt, mely egy nemzetközi megállapodás a vizes élőhelyek védelme érdekében. Hazánkban azóta 23 terület került fel a Ramsari jegyzékre.
A héten ünnepeljük a vizes élőhelyek napját.
4. hét
Kempelen Farkas világhírű feltaláló leghíresebb alkotása az 1769-ben megkonstruált, Török néven ismert sakkozógép volt, amelynek rejtélye majdnem egy teljes évszázadig foglalkoztatta a világ közvéleményét. A Mária Terézia szórakoztatására készített, tükrök és fogaskerekek segítségével működtetett Török olyan híres ellenfelekkel is sakkozott, mint Napóleon vagy Benjamin Franklin.
Tudd meg, mi volt a titka az 1734-ben ezen a héten született Kempelen Farkas különleges sakkozógépének!
3. hét
Kalandos élete volt Dian Fossey amerikai etológusnak, akit a gorillák viselkedésének egyik legnevesebb kutatójaként tartanak számon. Hosszú évekig élt Afrikában, hogy tanulmányozza a gorillákat, és harcos amazonként emelte fel hangját az állatok védelmében. Szívéhez legközelebb egy Digit nevű gorilla állt, akinek életét egész pici korától végigkísérte.
Hogyan lesz valakiből a gorillák megszállottja?
2. hét
A magashegyek és síkvidékek egyik főépítésze a jég: a gleccserek és a jégtakarók lassú mozgása lépcsőket és medencéket formál a fagyos tájon, melyek a földfelszín leglátványosabb alakzatait hozzák létre. Földünk leghidegebb övezeteiben az évi középhőmérséklet sehol sem haladja meg a 0°C-ot, de nem ritkaság a -50-60 C° sem.
Fedezd fel a fagyos tájakat!
1. hét
Az idő rövid története vagy A világegyetem dióhéjban című könyvek tették széles körben ismertté a populáris tudományos ismeretterjesztés kiemelkedő alakját, aki lányával egy ötrészes tudományos gyerekkönyvet írt és szerepelt a Simpsons rajzfilmben, az Agymenők egy részében illetve a Star Trek egyik epizódjában is. Korszakalkotó tudományos felfedezések kötődnek a nevéhez, úgy mint a „Hawking-sugárzás”,amely a fekete lyukak anyagvesztésének, ún. „párolgásának” elmélete.
Stephen Hawking elméleti fizikus munkájáért és tudományos eredményeiért többek között Albert Einstein-díjat, Franklin-díjat, és fizikai Wolf-díjat kapott, de átvehette Brit Birodalom Érdemrendjét is.