Back to agoradebrecen.hu Európai Regionális Fejlesztési Alap

The project was realized with the support of European Regional Development Fund and Széchenyi 2020.

akadálymentes Akadálymentes verzió L +36 (52) 518-620 agora@agoradebrecen.hu

Heti érdekesség 2020

44. hét

1914. november 1-jén kezdte meg működését a Csepeli Szikratávíró, hazánk első rádióállomása. Számos történelmi jelentőségű esemény köthető az állomáshoz: az adó-vevőn keresztül jutott el a központi hatalmak 1917-es békeajánlata Oroszországba, itt váltott üzenetet 1919-ben Lenin és Kun Béla, használták a hadifogságba esett katonák, és még a Trianonban tárgyaló magyar delegáció számára is innen biztosították az üzenetváltásokat a Párizs környéki béketárgyalások idején. 

43. hét

Az első nyilvános filmvetítést 1895. december 28-án tartották Párizsban, a Grand Café alagsorában. Ezért ezt a napot tekintjük a mozi születésnapjának. Tíz rövidfilmet vetítettek a mindennapi életből vett témákkal, ilyen volt A kisbaba reggelije, A megöntözött öntöző vagy A kongresszus tagjainak partraszállása. A legenda szerint a közönségből sokan felsikoltottak, amikor A vonat érkezése című filmben a felvevőgép mellett elrobogott a pályaudvarra befutó mozdony.
Ismerkedjetek meg az első filmek készítőivel, a Lumiére fivérekkel!

42. hét

Az első kiadás a hóviharról szólt és nem volt benne egyetlen fotó vagy illusztráció sem. Az azóta eltelt évtizedek azonban óriási változást hoztak a National Geographic magazin életében. A National Geographic Társaság ma már nemcsak havilapot működtet, hanem számos más módon is szolgálja a tudományos ismeretterjesztést.
Mit gondolsz, hány példányban nyomtatták ki a National Geographic magazin első számát?

41. hét

195 éve született Xántus János természettudós, utazó, néprajzkutató, aki növény- és állattani kollekciójával jelentősen gazdagította a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményét.
Tudtátok, hogy a Pesti Állatkert is Xántus János vezetésével nyitotta meg kapuit 1866-ban?

40.hét

1954-ben lépett életbe a CERN, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet 12 ország által aláírt alapító okirata. Központja a francia-svájci határon, Genftől nem messze helyezkedik el és egyben a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma. Itt található a világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítója, a Nagy Hadronütköztető (LHC).
CERN az 1950-es években az új európai, elsősorban nyugat-európai egység szellemének jelképe lett.

39. hét

1791. szeptember 22-én született a Faraday-kalitka feltalálója, Michael Faraday. Találmánya az elektromágneses hatás kiküszöbölésére szolgáló fémhálóval körülvett térrész, amely védőhatása folytán a külső elektromos erőtér nem hatol be, vagy egy belső elektromos erőtér nem hatol ki. A jelenséget az Agóra Faraday-kalitkájába zárt Tesla-tekercsénél is megcsodálhatjátok.

38. hét

1819. szeptember 18-án született Jean Bernard Léon Foucault francia fizikus, aki leginkább a róla elnevezett ingáról híres. Egészen 1851-ig kellett várni arra, hogy megszülethessen egy olyan szerkezet, amivel bolygónk tengely körüli forgását úgy tudtuk bizonyítani, hogy a vonatkoztatási pontot nem a csillagos égen kerestük. A Párizsban bemutatott szerkezet „Foucault-inga” néven vonult be a tudománytörténetbe.
Tudod, milyen tudományos eredmények fűződnek még Léon Foucault nevéhez?

37. hét

1893. szeptember 16-án született Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus, aki 1937-ben élettaniorvosi Nobel-díjat vehetett át a C-vitaminnal kapcsolatos kutatásaiért. Ő volt az első – és máig egyetlen – magyar tudós, aki hazai kutatásáért kapott természettudományos Nobel-díjat.

36. hét

Korszerű elektromos távközlésről, információátvitelről attól a pillanattól beszélhetünk, hogy Samuel Morse zseniálisan egyszerű és gyakorlatias távíróján leadta első, pontokból és vonásokból álló üzenetét.
Morse 1837. szeptember 4-én mutatta be távíróját a nagyközönségnek a New York-i Egyetemen.

35. hét

Mindössze egy évvel a fotográfia megszületése után, 1840-ben készült először Magyarországon nyilvános eseményen fénykép. A Magyar Tudós Társaság tizenegyedik nagygyűlésén Vállas Antal – az eredetileg bölcsészdoktor matematikus, fizikus és földrajztudós – Daguerre eljárásával a Dunát és a Királyi Várat vette fel egy megvilágítás előtt fényérzékennyé tett, ezüstözött rézlemezre.
Ennek a napnak az emlékére ünnepeljük augusztus 29-én A magyar fotográfia napját.

34. hét

124 évvel ezelőtt született a kalandos életű Almásy László Ede utazó, Afrika-kutató, felfedező, akiről Az angol beteg című, Oscar-díjas játékfilm címszereplőjét mintázták.
Tudtad, hogy Almásy a Szahara számos felderítetlen térségét térképezte fel?

33.hét

Híd az Atlanti-és a Csendes-óceán között: a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonala remekbeszabott mérnöki tervezés és emberfeletti kétkezi munka eredménye.
105 évvel ezelőtt adták át a Panama-csatornát.

32. hét

1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit Budapesten a Fővárosi Állat- és Növénykert, amely hazánk leghosszabb ideje üzemelő állatkertje. Tudtad, hogy a nyitáskor még nem volt oroszlán, tigris és zsiráf sem a park állatai között?

31. hét

1970. július 31-én ereszkedett le a Holdra az Apollo-15 misszió keretében az első holdautó, melyet a magyar származású Pavlics Ferenc és mérnökcsoportja tervezett. Segítségével több kilométerre is gond nélkül elmerészkedhettek az űrhajósok a leszállóhelytől, valamint sokkal több rakományt és kőzetmintát tudtak magukkal vinni. Mit gondolsz, az egyébként 200 kilogrammos speciális jármű a Holdon körülbelül hány kilogrammot „nyomott”?

30. hét

1909. július 25-én elsőként jutott át repülőgéppel a La Manche csatornán Louis Blériot, a repülés egyik úttörője. A csatorna átrepülése egy csapásra világhíressé tette a francia pilótát, aki hamarosan repülőgépgyárat és pilótaiskolát is alapított.
Tudtátok, hogy Louis Blériot 1909 októberében Magyarországon is tartott repülőbemutatót?

29. hét

1872. július 16-án született a norvég Roald Amundsen, aki először hajózott át az Északnyugati átjárón 1906-ban, majd 1910-12-es expedíciójával elsőként érte el a Déli-sarkot.
Roald Amundsen már gyermekkorában arról álmodozott, hogy egyszer híres felfedező lesz.

28. hét

Tudtátok, hogy nemcsak Nagy-Brittaniában, hanem például Cipruson, Írországban, Máltán, Japánban, Indiában és Ausztráliában, összességében a világ majdnem egyharmadában a mai napig a bal oldali közlekedés a kötelező? Hazánk az európai kontinensen utolsó előttiként tért át a jobb oldali közlekedési rendre 1941. július 6-án, utolsóként pedig Svédország tette ezt meg, 1967-ben.
De vajon mi köze van a jobb oldali közlekedésnek Napóleonhoz?

27. hét

Ha bevásárolsz, minden alkalommal jól gondold át, szükséges-e nejlonzacskót kérned! A nejlonzacskómentes világnap július 3-án műanyag bevásárlószatyrok káros környezeti és gazdasági hatásaira hívja fel a figyelmet.
Sorra vettünk néhány nyomós érvet a nejlonzacskók ellen.

26. hét

185 évvel ezelőtt született Herman Ottó természettudós, zoológus, néprajzkutató, akit az utolsó magyar polihisztorként és a madarak “atyjaként” is szoktak emlegetni, hiszen hazánkban ő teremtette meg a madártan, madárkutatás alapjait.
Tudtad, hogy Herman Ottó többek között a hazai ősrégészeti kutatások úttörője is volt?

25. hét

Minden évben a nyári napfordulóhoz legközelebbi vasárnapra esik a Nap világnapja, amely igyekszik kicsivel „közelebb hozni” hozzánk az életadó csillagunkat. Ez a nemzetközi ünnep szeretné felhívni a figyelmet az emberiség számára bőséges és kimeríthetetlen napenergiára, valamint jobban megismertetni az emberekkel a földi élet fenntartóját, a Napot.
Te mennyit tudsz a Napról?

24. hét

Mekkora az óceánok átlagos mélysége? Milyen állatokkal találkozhatunk 1000 méter mélyen a vízben? Milyen mélyre merülhet egy búvár és lejutott-e már ember a Csendes-óceán legmélyebb pontjára?
Az óceánok világnapja alkalmából összeállított videónk segítségével elmerülhettek képzeletben a világtengerekben.

23. hét

1972 óta június 5-én ünnepeljük a környezetvédelmi világnapot, melynek célja széles körben felhívni a figyelmet a környezetszennyezés következményeire, elősegíteni az együttgondolkodást és a közös cselekvést, terjeszteni a fenntartható fejlődés eszméjét. Ebben az évben a biolgógiai sokféleség témája áll a középpontban, a nemzetközi online rendezvények házigazdája pedig Kolumbia.
Cikkünk végén egy videót is találsz a biodiverzitásról.

22. hét

64 évvel ezelőtt jutott fel a Mount Everestre az új-zélandi hegymászó, Edmund Hillary és társa, Tendzing Norgaj nepáli serpa. Ők ketten hódították meg először a Föld legmagasabb csúcsát.
És azt tudjátok, ki tűzte ki a magyar zászlót a Mount Everestre?

21. hét

Az Északnyugati átjárót mindig is a Föld egyik legveszélyesebb vízi útjának tartották. Felkutatására számos expedíció indult már a XV. századtól. Ezek közül talán a legnagyobb kutatócsapat John Franklin kapitányé volt. A tragikusan végződött expedíció 1845. május 19-én indult útnak.
Tudtad, hogy a Franklin-expedíció hajóit csak néhány évvel ezelőtt találták meg?

20. hét

300 éve született Hell Miksa, korának legkiválóbb csillagásza, akit Európa szerte elismertek. Mária Terézia császári csillagásza még a dán-norvég királytól is meghívást kapott, hogy Norvégiában figyelje meg 1769-ben a csillagászok által várva várt, ritka égi jelenséget, a Vénusz-átvonulást, melynek során a Vénusz áthaladt a Nap fényes korongja előtt.
Tudj meg többet a tudománytörténet mindmáig legismertebb nevű magyar csillagászáról, Hell Miksáról!

19. hét

1989-ben ezen a napon indult el a Kennedy Űrközpontból az Atlantis űrrepülőgéppel a NASA Magellán űrszondája, amely több mint négy évig gyűjtött adatokat a Vénuszról.
A Magellan űrszondának köszönhetően pontos információink vannak a bolygó felszínéről és felszínformáiról.

18. hét

Éppen 20 évvel ezelőtt indult el a XXI. század nagy kincskereső kalandjátéka, a geocaching. Az első dobozt Dave Ulmer rejtette el az Amerikai Egyesült Államokban, egy erdőben. Azóta csak Magyarországon több mint 4 ezer „kincsesládika” várja megtalálóját.
Szeretnél bekapcsolódni? Tudj meg többet a geocachingről!

17. hét

1970-ben egy amerikai egyetemista, Denis Hayes kezdeményezésére tartották meg az első Föld napját Amerikában április 22-én, hogy felhívják a figyelmet az egyre fokozódó ökológia válság jeleire és a bolygónk védelmére. A kezdeményezéshez hazánk 1990-ben csatlakozott.
A mozgalomról ITT, A mi bolygónk – A Föld hete az Agórával kezdeményezésünkről pedig ITT tájékozódhattok.

16. hét

Az egykori űrversenyben a szovjetek elveszítették a Holdra szállás lehetőségét, helyette az első űrállomás üzembehelyezésének dicsőségét szerették volna elnyerni. Ebben sikerült is megelőzniük az amerikaiakat.
1971. április 19-én állt Föld körüli pályára az első űrállomás, a szovjet Szaljut–1.

15. hét

1912. április 10-én pontban déli 12 órakor indult első és egyben utolsó útjára az elsüllyeszthetetlennek tartott Titanic. Mivel a hajóra egészen az indulásig árultak jegyeket, egészen pontosan nem lehet tudni, hogy hány emberrel a fedélzetén futott ki a kikötőkből. Az egyetlen hiteles utaslista ugyanis a hajóval együtt a tenger fenekére süllyedt. További érdekességet ITT találhattok a Titanicról.

14. hét

131 évvel ezelőtt készült el Párizs szimbóluma, az Eiffel-torony. A franciák által gyakran Öreg Hölgynek becézett vasszerkezet a világkiállítás fő attrakciójának számított, de az építkezésnek akadt sok ellenzője is.
Tudod-e hány tonnát nyom az Eiffel-torony és hány szegecs tarja össze?

13. hét

1843. március 25-én adták át a londoni Temze-alagutat, amely a XIX. század egyik legjelentősebb mérnöki bravúrja volt. Ez volt az első olyan alagút, mely a folyó két partját a meder alatt köti össze.
Mit gondoltok, hány év alatt épült meg a Temze-alagút?

12. hét

Egyik legnagyobb természeti kincsünk a víz, melynek a világnapját 1992 óta minden évben március 22-én ünnepeljük. Az Agóra Tudományos Élményközpontban ezen a hétvégén csupa „vizes” programmal várjuk a látogatókat.
Olvasd el rövid összefoglalónkat A víz világnapjával kapcsolatban!

11. hét

Milyen szerepet játszott Einstein életében egy egyszerű iránytű? Hogyan kamatoztatta a Svájci Szabadalmi Hivatalban szerzett tapasztalatait? Miért nem a relativitáselméletért kapott Nobel-díjat az „évszázad embere”?
1879. március 14-én született Albert Einstein német fizikus, a XX. század legismertebb és minden valószínűséggel legnagyobb tudósa.

10. hét

Az alföldi településeken élőknek ismerősen cseng Pávai-Vajna Ferenc neve. Neki köszönhetjük többek között, hogy Hajdúszoboszlón létrejött az ország egyik legjelentősebb gyógyfürdője. De tudjátok-e, hogyan lett a szénhidrogén-kutató geológusból a magyarországi hévízkutatás úttörője?
Ismerd meg jobban Pávai-Vajna Ferenc munkásságát!

9. hét

1872. március elsején alapították a világ első nemzeti parkját, a Yellowstone Nemzeti Parkot, mely az Amerikai Egyesült Államokban, a Sziklás-hegységben található. A Yellowstone Park gejzírek, hőforrások, bölények, grizzlyk és fekete medvék hazája, ahová évente mintegy 3 millió turista látogat el.
Tudtad, hogy a Yellowstone Nemzeti Park Észak-Amerika hét természeti csodája között is szerepel?

8. hét

Dolly valószínűleg a világ leghíresebb és legismertebb birkája, ő volt ugyanis az első sikeresen klónozott emlős. A Skóciában található Roslin Intézetben született meg 1996-ban. A sikeres klónozás nagy áttörést és szenzációt jelentett a tudományos életben, de az ilyen jellegű kísérletek számos etikai kérdést is felvetettek.
Dollyról és a klónozásról itt olvashatsz.

7. hét

Már Kopernikusz előtt is születtek elméletek arra vonatkozóan, hogy az Univerzum közepe nem a Föld, hanem a Nap, de a heliocentrikus világkép elterjedése mégis az ő nevéhez fűződik. Elmélete helyességét 100 évre rá, a XVII. század elején Galilei távcsöves megfigyelései támasztották alá.
Olvasd el cikkkünket Kopernikusz és Galilei életútjáról és tudományos munkásságáról, és ha még többet szeretnél tudni a témáról, gyere el és nézd meg a Galilei távcsöves felfedezései című planetáriumi előadásunkat!

6. hét

100 évvel ezelőtt, 1920. február 7-én született Béres József kutató agrárbiológus, a Béres Csepp megalkotója. Az immunerősítő készítményt elsők között saját húga próbált ki, akinél agydaganatot diagnosztizáltak. Az orvosok azt jósolták, hogy legfeljebb egy éve van hátra, de a cseppnek köszönhetően még több mint harmincöt évet élt.
Tudtad, hogy 1975-ben kuruzslás vádjával eljárás is indult ellene? További érdekességeket olvashatsz ITT.

5. hét

A Balaton, a Felső-Tisza, a Hortobágy – csak néhány példa azokra a magyar területekre, amelyek a Ramsari Egyezmény védelme alatt állnak. A vizes élőhelyek védelmét szolgáló nemzetközi megállapodást 1971. február 2-án írták alá, ezért ez a nap a vizes élőhelyek napja
Miért is kell fokozottan odafigyelni ezekre a területekre?

4. hét

Kilenc évvel ezelőtt kapta meg a Hortobágyi Nemzeti Park a Nemzetközi Csillagoségbolt-park címet. A cím elnyerése az „IDA”, vagyis az International Dark-Sky Association (Nemzetközi Sötét Égbolt Társaság) kezdeményezéséhez kötődik. Az IDA 2001-ben indította el programját, melynek célja az, hogy világszerte jöjjenek létre csillagoségbolt parkok.
Mégis hogyan szennyezhet a fény? Egyáltalán mi az a fényszennyezés? Ez is kiderül a cikkünkből.

3. hét

Kalandos élete volt Dian Fossey amerikai etológusnak, akit a gorillák viselkedésének egyik legnevesebb kutatójaként tartanak számon. Hosszú évekig élt Afrikában, hogy tanulmányozza a gorillákat, és harcos amazonként emelte fel hangját az állatok védelmében. Szívéhez legközelebb egy Digit nevű gorilla állt, akinek életét egész pici korától végigkísérte.
Hogyan lesz valakiből a gorillák megszállottja?

2. hét

A magashegyek és síkvidékek egyik főépítésze a jég: a gleccserek és a jégtakarók lassú mozgása lépcsőket és medencéket formál a fagyos tájon, melyek a földfelszín leglátványosabb alakzatait hozzák létre. Földünk leghidegebb övezeteiben az évi középhőmérséklet sehol sem haladja meg a 0°C-ot, de nem ritkaság a -50-60 C° sem.
Fedezd fel a fagyos tájakat!

1. hét

Magyarországon jelenleg tíz nemzeti park működik. Tudtad-e, hogy közülük az első és egyben a legnagyobb kiterjedésű a hortobágyi? Az 1973. január 1-jén megalakult Hortobágyi Nemzeti Park a kipusztuló félben lévő ősi magyar háziállatfajták legnagyobb élő génrezervátuma, számos ritka növény- és állatfaj élőhelye. Tavasszal és ősszel a költöző madarak tízezrei pihennek meg a környéken, ritka ragadozó madarak kíséretében. A Hortobágy 1999 óta UNESCO kulturális világörökségi helyszín.
Ismerd meg jobban a Hortobágyi Nemzeti Parkot!