Back to agoradebrecen.hu Európai Regionális Fejlesztési Alap

The project was realized with the support of European Regional Development Fund and Széchenyi 2020.

akadálymentes Akadálymentes verzió L +36 (52) 518-620 agora@agoradebrecen.hu

Heti érdekesség 2022

49. hét

Éppen 50 évvel ezelőtt, 1972. december 7-én indult a Holdra az Apollo-program utolsó űrhajója, az Apollo-17. A holdkomp, mely a Challenger nevet viselte, négy nappal később, december 11-én landolt a Holdon, fedélzetén a geológus Harrison Schmitt-tel és a veterán parancsnokkal, Eugene Cernannel. Ketten több mint három napig voltak a Hold felszínén.
Az Apollo-17 útja több szempontból is különlegesnek számít az űrhajózás történetében.

48. hét

A színes televízió atyjaként emlegetett Goldmark Péter Károly magyar származású amerikai mérnök, fizikus maga is nagyon színes egyéniség volt. Munkássága kapcsolódott az űrkutatáshoz, fiatalon együtt dolgozott a Nobel-díjas Gábor Dénessel, idősebb korában pedig gyakran játszott együtt a szomszédjában lakó híres klarinétművésszel, Benny Goodmannel.
Ismeretterjesztő videónkból kiderül, hogy Goldmarknak a vakok életét és az orvosok munkáját megkönnyítő találmányai is voltak.

47. hét

Tudjátok-e miből szerezte vagyonát Alfred Nobel, a Nobel-díj alapítója? Mikor osztották ki először a díjat és hány kategóriában? Ki volt az első Nobel-díjas tudósnő és ki a legfiatalabb jelenleg a kitüntetettek közül?
A Nobel-díj alapításának napjához kapcsolódóan összegyűjtöttük a legfontosabb és legérdekesebb információkat a tudományos élet legrangosabb elismeréséről.

46. hét

Wigner Jenő egyike volt azoknak a XX. században az Amerikai Egyesült Államokba emigrált magyar tudósoknak, akiket viccesen gyakran „marslakókként” emlegettek. A náci hatalomátvétel után költözött át Németországból az USA-ba, ahol Neumann Jánossal együtt a Princetoni Egyetemen dolgozott és kvantummechanikával foglalkozott.
Az éppen 120 évvel ezelőtt született Wigner Jenő 1963-ban Nobel-díjat is kapott – Maria Goeppert Mayerrel és Johannes Hans Daniel Jensennel megosztva – az atommagok és az elemi részek elmélete terén elért eredményeiért.

45. hét

A Nobel-díj történetében Marie Curie volt az első nő, aki ezt az óriási elismerést kiérdemelte, és ő az egyetlen tudós, akinek két különböző tudományágban is odaítélték ezt a neves kitüntetést. 1903- ban Henri Becquerellel és férjével, Pierre Curie-vel megosztva kapta meg a fizikai Nobel-díjat a radioaktivitás felfedezéséért, majd 1911-ben kémiai Nobel-díjat vehetett át egyedüliként a rádium és a polónium felfedezéséért.
Marie Skłodowska-Curie, lengyel származású francia fizikus és kémikus, a radioaktivitás úttörő kutatója éppen 155 évvel ezelőtt született.

44. hét

Az első állandó legénység 22 évvel ezelőtt érkezett meg a Nemzetközi Űrállomásra (angolul: International Space Station, ISS). Az ISS egy alacsony Föld körüli pályán keringő modulűrállomás, az egyik legdrágább és legnagyobb űreszköz az űrkutatás történetében. A napelemekkel együtt focipálya méretű űrállomás 456 tonna és 400-450 km magas pályán kering a Föld körül.
A Nemzetközi Űrállomás fedélzetén 2000 óta folyamatosan dolgozik legénység tudományos kutatómunkát és kísérleteket folytatva.

43. hét

Az origami eredete vitatott, egyes források szerint japán, mások szerint pedig kínai gyökerekre vezethető vissza. Függetlenül az ázsiai múltjától, a XVI-XVII. században megjelent Európában, a XX. században pedig meghódította Amerikát is.
Az origami világnapjára készült írásunkból kiderül, hogy a papírhajtogatás a szórakoztatáson túl fejleszti a kézügyességet, a térlátást, a bal és a jobb agyfélteke működését, a logikát, sőt terápiás módszernek is kiváló.

42. hét

Az első kiadás a hóviharról szólt és nem volt benne egyetlen fotó vagy illusztráció sem. Az azóta eltelt évtizedek azonban óriási változást hoztak a National Geographic magazin életében. A National Geographic Társaság ma már nemcsak havilapot működtet, hanem számos más módon is szolgálja a tudományos ismeretterjesztést.
Mit gondolsz, hány példányban nyomtatták ki a National Geographic magazin első számát?

41. hét

Ha október 14-én valakit fekete garbóban, kék farmerben és teniszcipőben látsz, szinte biztos lehetsz benne, hogy Steve Jobs-rajongó. A legendás Apple-vezér halála után civil kezdeményezésre alakult ki ez az emléknap, amikor emberek ezrei öltik magukra Jobs kedvenc ruhadarabjait, tiszteletük jelenként.
Vedd végig velünk Steve Jobs karrierjének állomásait!

40. hét

Tudtátok, hogy Assisi Szent Ferenc nemcsak rendalapító szerzetes volt, de őt tartják az állatok és a természet védőszentjének? Már a XIII. században azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülöttünk van, legyen az élő vagy akár élettelen.
Assisi Szent Ferenc nevéhez fűződik az állatok világnapja is, amelyet a héten ünneplünk.

39. hét

68 éve működik a CERN, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, amely ma 22 tagot számlál. Központja a francia-svájci határon, Genftől nem messze helyezkedik el és egyben a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma.
A CERN az 1950-es években az új európai, elsősorban nyugat-európai egység szellemének jelképe lett.

38. hét

1519. szeptember 20-án indult el a portugál származású felfedező, Ferdinand Magellán három évig tartó világ körüli hajóútjára. Addig is tucatnyian keresték sikertelenül az Atlanti- és a Csendes-óceán közötti átjárót, amelyet több hónapos keserves kutatás, egy kemény tél, a legénység elégedetlensége miatt kitört zendülések és dezertálások, valamint két hajó elvesztése után talált meg Magellán.
Tudj meg többet az első Föld körüli expedícióról, amellyel bebizonyosodott, hogy a bolygónk gömbölyű!

37. hét

Miben különbözik az ózon az életadó oxigéntől? Ózonpajzs vagy ózonlyuk van felettünk? Tudj meg többet a gázról, amely egyszerre nélkülözhetetlen és ártalmas!
Ezen a héten van az ózon világnapja.

36. hét

Közeledik a Kutatók Éjszakája, érdemes böngészni a programokat, és ha elindul a regisztráció, gyorsan cselekedni, mert a legizgalmasabb előadásokra hamar betelnek a helyek! Az eseménysorozatot 2005-ben indították útjára Európában a Marie Sklodowska-Curie Actions elnevezésű szervezet kezdeményezésére és támogatásával, a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítésére. Hazánk 2006-ban csatlakozott az ingyenes eseménysorozathoz, amelynek keretében az ország számos pontján szerveznek szórakoztató, inspiráló előadásokat, kísérleti bemutatókat, laborbejárásokat és más programokat.

35. hét

Korszerű elektromos távközlésről, információátvitelről attól a pillanattól beszélhetünk, hogy Samuel Morse zseniálisan egyszerű és gyakorlatias távíróján leadta első, pontokból és vonásokból álló üzenetét.
Morse 185 évvel ezelőtt mutatta be távíróját a nagyközönségnek a New York-i Egyetemen.

34. hét

A modern orvostudománynak hála ma már nem kell lemondani a meddő pároknak a gyermekáldás öröméről. Amennyiben természetes úton nem jön létre terhesség, a petesejt laboratóriumi körülmények között megtermékenyíthető és visszaültethető. Az eljárás sikere azonban nem garantált, függ a leendő anya életkorától, táplálkozásától és az édesanyát érő környezeti hatásoktól.
Magyarországon 1986-ban indult el a lombikbébi programmal kapcsolatos kutatás Pécsett, az első magyar lombikbébi pedig 1988 augusztusában született.

33. hét

Híd az Atlanti-és a Csendes-óceán között: a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonala remekbeszabott mérnöki tervezés és emberfeletti kétkezi munka eredménye.
108 évvel ezelőtt adták át a Panama-csatornát.

32. hét

1908-ban dobta piacra a Ford Motor Company a világ első népautóját, a T-modellt, mely kora legegyszerűbb és legmegbízhatóbb autójának számított, 800 dolláros árával pedig a legolcsóbb is volt. 1927-ig a futószalagról több mint 15 millió autó gördült le és került forgalomba, melyből az ezredfordulón még 100.000 működő példány maradt fenn. 2000-ben egy nemzetközi szakzsűri az Évszázad Autójának választotta a Tin Lizzie-ként (Bádog Böskeként) híressé vált autót, mely elérhető árával teljesen átformálta Amerika és az autózás képét.
Tudtad, hogy a Ford T-modellt a magyar származású Galamb József gépészmérnök tervezte?

31. hét

Sokak szerint a penicillin a XX. század legnagyobb és legfontosabb vívmánya. A penicillin feltalálója, Alexander Fleming skót származású, Nobel-díjas orvos és bakteriológus éppen 136 éve született.
Fleming tulajdonképpen véletlenül jött rá, hogy a penicillin meggátolja a baktériumok növekedését.

30. hét

1909. július 25-én elsőként jutott át repülőgéppel a La Manche csatornán Louis Blériot, a repülés egyik úttörője. A csatorna átrepülése egy csapásra világhíressé tette a francia pilótát, aki hamarosan repülőgépgyárat és pilótaiskolát is alapított.
Tudtátok, hogy Louis Blériot 1909 októberében Magyarországon is tartott repülőbemutatót?

29. hét

Holdunk a Föld egyetlen kísérője, továbbá a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja. Méretét tekintve körülbelül negyedakkora, mint a Föld, amely körül 384 000 kilométer távolságra kering.
1969. július 20-án lépett először ember a Holdra, két amerikai űrhajós: Neil Alden Armstrong és Edwin Eugene „Buzz” Aldrin személyében. Ennek tiszteletére ezen a napon tartjuk a Hold világnapját.

28. hét

Éppen 150 évvel ezelőtt született a norvég Roald Amundsen, aki először hajózott át az Északnyugati átjárón 1906-ban, majd 1910-12-es expedíciójával elsőként érte el a Déli-sarkot.
Roald Amundsen már gyermekkorában arról álmodozott, hogy egyszer híres felfedező lesz.

27. hét

Tíz évvel ezelőtt ezen a napon jelentették be a CERN sajtótájékoztatóján, hogy nagy valószínűséggel megtalálták a fizikában régen keresett – Leon Lederman, Nobel-díjas fizikus által „isteni részecskének” is nevezett – Higgs-bozont.
A CERN Nagy Hadronütköztetőjét többek között azért építették meg, hogy a Higgs-bozonnal kapcsolatos elméleteket alátámasszák.

26. hét

Tapasztalatunk nincsen arról, hogy hány év alatt bomlik le egy nejlonzacskó, de az biztos, hogy anyagától függően már ahhoz is több száz év szükséges, hogy a szétaprózódása megkezdődjön. Így csak halmozódik és halmozódik a nejlonzacskók mennyisége. A talajba kerülve szennyezik azt, ha elégetik, mérgező anyagok szabadulnak föl, újrahasznosításuk csak részben megoldható.
Milyen problémákra hívja fel még a figyelmet a nejlonzacskómentes világnap?

25. hét

1633. június 22-én vonta vissza nézeteit Galileo Galilei arról, hogy a Föld kering a Nap körül. Az itáliai csillagász volt az első, aki távcsövét az ég felé fordította, és megfigyelései alapján megállapította, hogy nem a Föld a világ közepe. Nézetei miatt eretnekség vádjával perbe fogták és házi őrizetre ítélték.
Ismerkedjetek meg Galilei életútjával és felfedezéseivel.

24. hét

“Adj vért és ments meg három életet!” – ezzel a mottóval biztatja a Magyar Vöröskereszt az embereket, hogy váljanak rendszeres véradóvá. A szervezet hazánkban 1939 óta vesz részt a térítésmentes véradás szervezésében. A biztonságos hazai vérellátáshoz évente mintegy 500 ezer egység (1 egység = egy véradáskor levett vér mennyisége, 4,5 dl) vérre van szükség. Ehhez 2021-ben is közel félmillió önkéntes véradományát várják.
A véradók világnapját azért tartják június 14-én, mert 1868-ban ezen a napon született Karl Landsteiner osztrák származású amerikai orvos, aki felfedezte az AB0 vércsoportot.

23. hét

Bánki Donát korának egyik legnagyobb gépészmérnöke volt, akinek számtalan szabadalom fűződik a nevéhez: többek között tervezett nagynyomású robbanómotort, motorkerékpárt, elsőkerékmeghajtású autót, de gőz- és vízturbinát is. Csonka Jánossal kiváló párost alkotva teremtették meg a hazai motorgyártás alapjait.
Tudj meg többet Bánki Donátról!

22. hét

A környezetvédelem jelentősége elég sokáig háttérbe szorult, csak a XX. század második felében vált központi kérdéssé, mikor a környezetszennyezés már ijesztő mértéket öltött. Először 1972. június 5-től tartották meg az ENSZ első környezetvédelmi nemzetközi konferenciáját, Stockholmban, Ember és a bioszféra címmel. A tanácskozás kezdőnapját környezetvédelmi világnappá nyilvánították, melynek célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a környezetszennyezés káros következményeire, valamint elősegítse az együtt gondolkodást és a közös cselekvést a fenntartható fejlődés érdekében.
Ebben a cikkben és ebben a videóban megmutatjuk nektek, milyen környezetbarát megoldásokkal járul hozzá az Agóra Tudományos Élményközpont épülete a bolygónk védelméhez.

21. hét

A világ legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Everest meghódítására legelőször az 1920-as években tettek kísérleteket, ám az első próbálkozások mind tragikus véget értek. 1953-ban viszont Edmund Hillary és Tendzing Norgaj sikeresen elérték a Föld csúcsát, nevüket pedig beírták a történelemkönyvekbe. A hegymászók csak 15 percet tartózkodtak a csúcson, ahol kitűzték Nagy-Britannia, India, Nepál és az ENSZ zászlaját.
A Mount Everest meghódításáért Edmund Hillary-t lovaggá ütötték, Tendzing Norgaj pedig Brit Birodalmi Érdemrendet kapott.

20. hét

Az Északnyugati átjárót mindig is a Föld egyik legveszélyesebb vízi útjának tartották. Felkutatására számos expedíció indult már a XV. századtól. Ezek közül talán a legnagyobb kutatócsapat John Franklin kapitányé volt. A tragikusan végződött expedíció 1845. május 19-én indult útnak.
Tudtad, hogy a Franklin-expedíció hajóit csak néhány évvel ezelőtt találták meg?

19. hét

A Madarak és fák napján minden oktatási-nevelési intézmény és számos egyesület szervez valamilyen különleges programot, vetélkedőt, ünnepi műsort. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a madarak és a fák élővilágban betöltött jelentős szerepére, a védelmük fontosságára, és érzékenyítse a társadalmat a természetvédelem iránt.

18. hét

22 évvel ezelőtt indult el a XXI. század nagy kincskereső kalandjátéka, a geocaching. Az első dobozt Dave Ulmer rejtette el az Amerikai Egyesült Államokban, egy erdőben. Azóta csak Magyarországon több mint 4 ezer „kincsesládika” várja megtalálóját.
Szeretnél bekapcsolódni? Tudj meg többet a geocachingről!

17. hét

Az első budapesti telefonközpont Európában negyedikként 1881. május 1-én nyílt meg a Fürdő utca 10. szám alatti ház III. emeletén. Indulásakor 25 előfizetője volt. Egy éven belül még két állomás kezdte meg működését a fővárosban. Ahogy az előfizetők és a telefonközpontok száma növekedett, már több száz vonal jutott egy kezelőre, aki egy kapcsolótáblán manuálisan kötötte össze a hívó felet a másikkal, majd a hívás végén bontotta a vonalat.
Az első hazai telefonközpont kiépítésére a híres mérnök, Puskás Tivadar és öccse, Ferenc nem találtak tőkés társat, így saját költségükön vágtak bele az üzletbe.

16. hét

Éppen 50 évvel ezelőtt állt Föld körüli pályára az első űrállomás, a szovjet Szaljut–1. Az űrállomás beüzemelése után a Földre visszatérő űrhajósok tragikus balesetet szenvedtek. A Szaljut-1-et nem használták többé, néhány hónap múlva belépett a légkörbe és megsemmisült.
Az évforduló apropóján az Agóra csillagásza, Kovács Gergő felidézi az űrállomások történetének fontos pillanatait. A cikkből kiderül többek között az is, hogyan telnek a mindennapok a jelenleg működő Nemzetközi Űrállomáson.

15. hét

Jurij Alekszejevics Gagarin 1961. április 12-én indult el a Vosztok-1 űrhajóval a kazahsztáni Bajkonurból, repülése 108 percig tartott, ez idő alatt egyszer megkerülte a Földet.
Írásunkból azt is megtudhatod, hogyan választották ki Gagarint erre a feladatra.

14. hét

1912. április 10-én pontban déli 12 órakor indult első és egyben utolsó útjára az elsüllyeszthetetlennek tartott Titanic. Mivel a hajóra egészen az indulásig árultak jegyeket, egészen pontosan nem lehet tudni, hogy hány emberrel a fedélzetén futott ki a kikötőkből. Az egyetlen hiteles utaslista ugyanis a hajóval együtt a tenger fenekére süllyedt. További érdekességet ITT találhattok a Titanicról.

13. hét

Kevesebb, mint két hónappal azután, hogy a Luna-9 űrszondának sikerült megvalósítania az első „sima landolást” a Hold felszínén, a szovjet mérnökök útnak indították a Luna-10-et. Az űrszonda 55 évvel ezelőtt állt Hold körüli pályára, és ezzel az első űreszközzé vált, mely a „Hold holdja” lett.
A Luna-10 műszereinek mérései alapján tudjuk, hogy a Hold alakja szabálytalan „körte” alakú, mágneses tere nincs, valamint azt is, hogy a medencéinek anyaga bazaltos.

12. hét

Erdős Pál, a XX. század egyik legnagyobb matematikusa a világ számos egyetemén dolgozott. Állandóan megválaszolatlan kérdéseket, problémákat vetett fel, és jó érzékkel talált hozzájuk olyan tudósokat, akikkel együttműködve sikerült sorra megoldania ezeket. Ennek köszönhető, hogy rengeteg tudományos publikációja jelent meg. Körülbelül 1500 tanulmány fűződik a nevéhez és összesen több mint 500 társszerzővel dolgozott együtt különböző cikkeken.
A matematikusok körében divat kiszámolni az úgynevezett Erdős-indexet vagy Erdős-számot. Vajon, mi lehet ez? Tudj meg többet Erdős Pálról!

11. hét

Hogyan kamatoztatta kémiai tudását Görgey Artúr és Irinyi János a szabadságharc idején? Ki szervezett tábori sebésztanfolyamot és honvédkórházat, és melyik magyar mérnök emigrált Kossuth Lajossal együtt Törökországba a világosi fegyverletétel után? Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából egy különleges összeállítást készítettünk.
Ebben a cikkünkben olyan tudósokról emlékezünk meg, akik nem csupán egy vagy több tudományterületen belül alkottak jelentőset, de a szabadságharc eseményeiben is részt vettek.

10. hét

A felmérések azt mutatják, hogy vészesen csökken a növények beporzásában nagy szerepet játszó rovarok száma. A beporzók napján a szakemberek arra is szeretnék felhívni a figyelmet, hogy mindannyian sokat tehetünk a kedvezőtlen hatások csökkentése érdekében, például azzal, ha rovarbaráttá alakítjuk a kertünket.
A témához kapcsolódó cikkünkön kívül szeretnénk figyelmetekbe ajánlani a kezdeményezés hivatalos Facebook oldalát is.

9. hét

Több mint ötven találmány köthető a híres fizikus, Albert Einstein nevéhez és ezek közül számos megvalósításában egy magyar tudós, Szilárd Leó is jelentős részt vállalt. 1931. március 2-án szabadalmaztatták leghíresebb közös találmányukat, egy új típusú hűtőszekrényt.
Az ötlet végül a gyártásig nem jutott el, de 2008-ban, az Einstein-év alkalmából az oldenburgi egyetem fizikusai megépítették az Einstein-Szilárd-féle hűtőgép egy működőképes példányát.

8. hét

Dolly valószínűleg a világ leghíresebb és legismertebb birkája, ő volt ugyanis az első sikeresen klónozott emlős. A Skóciában található Roslin Intézetben született meg 1996-ban. A sikeres klónozás nagy áttörést és szenzációt jelentett a tudományos életben, de az ilyen jellegű kísérletek számos etikai kérdést is felvetetnek.
Dollyról és a klónozásról itt olvashatsz.

7. hét

Már Kopernikusz előtt is születtek elméletek arra vonatkozóan, hogy az Univerzum közepe nem a Föld, hanem a Nap, de a heliocentrikus világkép elterjedése mégis az ő nevéhez fűződik. Elmélete helyességét 100 évre rá, a XVII. század elején Galilei távcsöves megfigyelései támasztották alá.
Olvasd el cikkeinket Kopernikusz és Galilei életútjáról és tudományos munkásságáról!

6. hét

1834. február 8-án született Dmitrij Ivanovics Mengyelejev, a periódusos rendszer megalkotója. Az orosz kémikus az 1860-as években egy tankönyv elkészítésén dolgozott, melyben a kémia alapjait szerette volna összegyűjteni. Eme munkája során alkotta meg a kémiai elemek rendszerezésére szolgáló, ma is használatos periódusos rendszer ősét. Legelőször 1869-ben nyomtatta ki és mutatta meg más tudósoknak is a művét.
Olvassátok el Mengyelejevről szóló cikkünket és a periódusos rendszerrel kapcsolatosan összegyűjtött érdekességeinket is!

5. hét

A Föld nagyon gazdag volt egykor vizes élőhelyekben, de az emberi beavatkozások, például a folyószabályozás és az árvízvédelem miatt ez jelentősen megváltozott. Éppen 50 éve írták alá az iráni Ramsarban a Ramsari Egyezményt, mely egy nemzetközi megállapodás a vizes élőhelyek védelme érdekében. Hazánkban azóta 23 terület került fel a Ramsari jegyzékre.
A héten ünnepeljük a vizes élőhelyek napját.

4. hét

11 évvel ezelőtt kapta meg a Hortobágyi Nemzeti Park a Nemzetközi Csillagoségbolt-park címet. A cím elnyerése az „IDA”, vagyis az International Dark-Sky Association (Nemzetközi Sötét Égbolt Társaság) kezdeményezéséhez kötődik. Az IDA 2001-ben indította el programját, melynek célja az, hogy világszerte jöjjenek létre csillagoségbolt parkok.
Mégis hogyan szennyezhet a fény? Egyáltalán mi az a fényszennyezés? Ez is kiderül a cikkünkből.

3. hét

Hogyan ismerik fel családtagjaikat a császárpingvinek? Tudnak-e úszni a rénszarvasok? Miként válhat piros színűvé a fehér hó? Milyen színű a jegesmedve bőre és a sarki róka bundája?
Ismerkedjetek meg a sarkvidékek állataival és túlélő növényeivel!

2. hét

A magashegyek és síkvidékek egyik főépítésze a jég: a gleccserek és a jégtakarók lassú mozgása lépcsőket és medencéket formál a fagyos tájon, melyek a földfelszín leglátványosabb alakzatait hozzák létre. Földünk leghidegebb övezeteiben az évi középhőmérséklet sehol sem haladja meg a 0°C-ot, de nem ritkaság a -50-60 C° sem.
Fedezd fel a fagyos tájakat!

1. hét

Az idő rövid története vagy A világegyetem dióhéjban című könyvek tették széles körben ismertté a populáris tudományos ismeretterjesztés kiemelkedő alakját, aki lányával egy ötrészes tudományos gyerekkönyvet írt és szerepelt a Simpsons rajzfilmben, az Agymenők egy részében illetve a Star Trek egyik epizódjában is. Korszakalkotó tudományos felfedezések kötődnek a nevéhez, úgy mint a „Hawking-sugárzás”,amely a fekete lyukak anyagvesztésének, ún. „párolgásának” elmélete.
Stephen Hawking elméleti fizikus munkájáért és tudományos eredményeiért többek között Albert Einstein-díjat, Franklin-díjat, és fizikai Wolf-díjat kapott, de átvehette Brit Birodalom Érdemrendjét is.