Vissza az agoradebrecen.hu-ra Európai Regionális Fejlesztési Alap

A projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Széchenyi 2020 támogatásával valósult meg.

akadálymentes Akadálymentes verzió L +36 (52) 518-620 agora@agoradebrecen.hu

Chladni ábrák

Chladni sóábrái még Napóleon érdeklődését is felkeltették!

Chladni ábrák

Hogyan használjam?

Az Agórában te is láthatóvá teheted a hanghullámokat a Chladni-féle ábrák segítségével! Szórj egyenletesen sót a fémlapra, és a forgatógombbal változtasd a hang magasságát! Egy bizonyos hangmagasságnál a só elkezd összerendeződni, vékony rajzolatú, bonyolult ábra jön létre belőle.

Mi történik?

A fémlemez méretei és anyaga miatt bizonyos hangmagasságokra rezonál, állóhullámok alakulnak ki benne. Bizonyos helyeken erősen rezeg, máshol viszont csomópontok alakulnak ki, akárcsak ugrókötelezésnél a kötél végeinél. A rezgés mozgatja a sószemcséket, a csomópontokban viszont nyugalomban maradnak, összegyűlnek ott, ahol a lemez nem rezeg. A különböző hangmagasságoknál más és más méretű állóhullámok alakulnak ki, ezért láthatsz a frekvencia változtatásával más és más bonyolult, de szimmetrikus alakzatokat.

Mire jó?

A hegedűkészítők évszázadokon keresztül támaszkodtak a Chladni-ábrákra a hangszerek alakjának kialakításában, hogy azok a lehető legjobb akusztikai tulajdonságokkal rendelkezzenek, azaz a legszebben szóljanak. Épületeknél és különböző rezgésnek kitett szerkezeteknél, mint például autóknál és vonatoknál is rendkívül fontos tudni, hogy milyen állóhullámok keletkezhetnek bennük, hiszen a káros rezgések akár katasztrófához is vezethetnek.

Tudtad-e?

A német Ernest Florens Friedrich Chladni (1756 – 1827) a XVIII. század végének ismert természettudósa volt, hangtannal foglalkozott és eredményeiről Európa-szerte tartott előadásokat. A rezgő lemezekre szórt homokszemcsék által kirajzolt ábrái még Napóleon érdeklődését is felkeltették, támogatta Chladni kutatásait.